Vízrajzi Évkönyv 77., 1972 (Budapest, 1974)
Tartalomjegyzék
Az a. / alatti ábrákon a mért párolgási adatok havi összegeit tüntettük fel 12 állomásra vonatkozóan, s a kecskeméti kisérleti telepen mért adatokat az elmúlt 10, mig a többi állomásét - Zalaegerszeg kivételével - 5 év észleléseinek átlagértékeivel hasonlítottuk össze. Külön táblázatosán közöljük az állomásokéin mért legnagyobb 24 órai párolgásmennyiségeket is. Ab. / alatti térképen feltüntettük az eddigi mérések felhasználásával számított évi párolgási adatok területi eloszlását. Az 500 m-nél magasabb területek párolgási értékei a térkép mellett elhelyezett függvényábráról olvashatók le. Összehasonlitásképen a térképen feltüntettük a számitott párolgási értékek 50 évi átlagát is. B. HIDROLÓGIAI JELLEMZÉS. a. / Vízjárás. Az 1972. év vízjárását túlnyomórészt átlag alatti vízállások jellemzik. Az átlagos csapadéknak megfelelően a legnagyobb vízállások csak mérsékeltek voltak és május, julius, augusztus és november hónapokban következtek be. A legkisebb jégmentes vízállások január, február, junius, julius és november hónapokban, a jegesek pedig januárban, februárban és decemberben fordultak elő. A minimumok a Dunán egy-két helyen elérték az eddigi legalacsonyabb szintet, sőt a Dráván, Szamoson, Sajón és a Sebes-Körösön helyenkint az eddiginél is kisebb vízállásokat észleltek. Az évi középvizállások a Dunán 0, 8-1, 1, a Tiszán 0, 3-1,1, a mellékfolyókon - a Rába, Dráva , Fekete- és Fehér-Körös kivételével - 0, 3-1, 3 m-rel átlag alattiak voltak. A legnagyobb jégmentes vizái - lások a Dunán 3, 3-3, 8, a Tiszán 2, 7-4, 1, a mellékfolyókon 0, 3-5, 5' m-rel alatta maradtak az eddigi maximumoknak, mig a Dráván 0,3-0, 4 m-rel felülmúlták azokat. A minimumok a Dunán 0,1-0, 4, a Tiszán 0, 2-1, 7, a mellékfolyókon 0, 1-1, 0 m-re megközelítették, a Dunán 2 helyen elérték az eddigi legkisebb vízállásokat, sőt a Dráván, a Szamoson, a Sajón és a Sebes-Körösön 0, 05-0, 15 m-relkisebbek fordultak elő az eddigieknél. A Duna vízjárásának jellemzésére a következő táblázatban néhány vizmérceállomás tárgyévi adatait hasonlítottuk össze a legutóbbi évtized, valamint az 1876 óta eltelt 96 esztendő átlagával és szélső értékeivel. A mérceálKözépvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás lomás neve 1972 1962/71 1876/1971 1972 1962/71 1876/1971 1972 1962/71 1876/1971 c e n t m é 1 erbe n Pozsony 255 348 371 606 917 984 /1954/ 121 135 Illői 107 /1947/ [Т(Н)] /1954/ Komárom 196 276 280 448 782 782 /1965/ 50 66 22 /1947/ |-101 /1894/ Nagymaros 148 225 241 350 682 682 /1965/ [7631/1876/ 48 47 33 /1947/ Budapest 221 311 334 486 845 845 /1965/ [8671/1876/ 86 [ZU 82 51 /1947/ [Ц/1954/ D. újváros 169 259 300 408 742 742 /1965/ [8901/1956/ 42 45 42 /1947/ СШ/1946/ Paks 187 301 367 491 872 872 /1965/ |l006| /1876/ 27 31 27 /1947/ [261/1954/ Mohács 316 430 467 627 984 984 /1965/ [TÖTÖl /1956/ 123 127 ÍÍ261 82 /1947/ [351/1909/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A táblázatból kitűnik, hogy az évi középvizállások 0, 8-1,1 m-rel az utóbbi 10 éves átlagok alatt helyezkedtek el, s a hosszuidejü átlagoknál is 0, 8-1, 8 m-rel alacsonyabbak voltak. A legkisebb jégmentes vízállások 1-6 %-os értékekkel 0, 1-0, 4 m-rel az eddigiek felett maradtak, Ш. Dunaújvárosnál és Paksnál elérték azokat és februárban jelentkeztek. Az év legnagyobb, 50-65 %-os, vízállásait julius közepe után észlelték és 3, 3-3, 8 m-rel kisebbek voltak az eddigi maximumoknál. A havi középvizállások augusztusban átlagkörüliek, novemberben átlagfelettiek, mig a többi hónapokban átlagalattiak voltak. Novemberben 0,1-0, 5 m-rel a havi középvizállások felülmúlták az átlagot, mig júliusban és decemberben 0, 2-0, 5, a többi hónapokban 0, 6-2, 5 m-rel alatta maradtak annak. A Tisza vízgyűjtőterületének jellege lényegesen eltér a Dunáétól és igy a két folyó vízjárása is különbözik. A tiszameder lassú, de folyamatos mélyülése miatt a túloldali táblázatban az évi középviz— 81 —
