Vízrajzi Évkönyv 77., 1972 (Budapest, 1974)
Tartalomjegyzék
állásokat csak az elmúlt 10 év átlagaival hasonlítjuk össze. Az év szélső értékei mellett azonban feltüntettük az eddig észlelt legnagyobb, ill. legkisebb vizállásokat is. Középviz állás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállásA mérceállomás neve 1972 1962/71 1972 1962/71 1876/1971 1972 1962/71 1876/1971 c e n t i m é t e r b e n Tiszabecs-44-11 282 680 680 /1970/-110 1-1161-116 l-120l-134 /1961/ Vásárosnamény-36 30 502 912 912 /1970/ 923x/1947/-148-199-224 /1923/ Záhony-120-52 384 728 751 /1888/ 17581/1941/-250-289-309 /1943/ Polgár-10 72 456 728 728 /1964/-164 F184]-225-230 /1961/ Szolnok 32 158 565 909 909 /1970/-167-272-272 /1968/ Csongrád 1 131 543 935 935 /1970/-225-357-357 /1968/ Szeged 90 197 606 960 960 /1970/ 1 1 CD СО ^ О-214-250 /1946/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. Az x-szel megjelölt vizállások a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelentik. A táblázat mutatja, hogy az évi középvizállások a felső szakaszon 0, 3-0, 7, az alsó szakaszon 0, 8-1, 3 m-rel alacsonyabbak voltak az*iutóbbi 10 év átlagánál. Az évi eloszlás sem volt egyenletes, mert mint a havi középértékekből megállapítható’; augusztusban és decemberben átlagkörüli, mig szeptembernovemberben 0, 4-2, 3 m-rel átlagfeletti, a többi hónapokban 0, 5-5, 0 m-rel átlag alatti értékek mutatkoz - tak. Az év legnagyobb vízállásai november második felében jelentkeztek 50-70 %-os értékekkel és 2, 7-4, 1 m-rel alatta maradtak az eddigi maximumoknak. Az évi legkisebb vizállások /4-14 %/ júniusban, vagy júliusban következtek be és 0, 2-1, 7 m-re megközelitették az eddigi legalacsonyabb vizszint. A mellékfolyók vízjárásának szemléltetésére a túloldali táblázatban néhány nagyobb mellékfolyó jellemző vízállásait foglaltuk össze. A táblázatból kitűnik, hogy az évi középvizállások a Rábáin, a Dráváin, a Fekete- és Fehér-Körösön 0, 1-0, 6 m-rel átlag felettiek, a többi mellékfolyón 0, 3-1, 3 m-rel átlag alattiak voltak. Az évi maximumok bekövetkezésének ideje igen váiltozóan alakult. A legnagyobb vizállások/40-90 %, a Dráván és a Sajón Sajópüspökinél 100 % felett/ túlnyomórészt május, julius vagy november hónapokban, néhány helyen augusztusban következtek be. A legkisebb vizállásokat 1-10 %-os értékekkel általában január, február, junius, julius vagy november hónapokban észlelték s a legtöbb helyen 0, 1-1, 0 m-re megközelitették, sőt a Dráván, a Szamoson, a Sajón és a Sebes-Körösön egy-két helyen 0, 05-0, 15 m-rel meg is haladták az eddigi legkisebb értékeket. A Balaton közepes vízállása 1972-ben a siófoki vízmércén 90 cm, mig a szélső értékek 72 és 102 cm voltak. Minthogy 1948 óta a Sió-zsilip a Balaton vizszintjét kedvező, 40-120 cm közötti magasságban tartja, az előbbi évek vízállásaival való összehasonlítás megtéveszthető volna. Tájékoztatásul az alábbi táblázatban a fürdési idényre hasonlítjuk össze a tárgyév jellemző viz - állásait, valamint a vizhőfok adatait a legutóbbi 10 év megfelelő értékeivel. Év, időszak A s i ó f 0 к i á 1 1 0 m á s észlelés i a d a a i középvizállás cm legnagyobb vízállás cm legkisebb vízállás cm jun jul aug jun jul aug jun jul aug 1972 96 95 98 99 101 102 93 89 95 1962/71 88 83 77 110 113 109 57 42 41 középvizhőfok C° legnagyobb vizhőfok C° legkisebb vizhőfok C° 1972 21, 9 22, 2 21, 0 26, 8 27, 1 27, 2 17, 5 16, 8 15, 0 1962/71 20, 4 22, 3 21, 8 29, 8 28, 5 28, 8 13, 0 14, 1 14, 4 — 82 —
