Vízrajzi Évkönyv 77., 1972 (Budapest, 1974)
Tartalomjegyzék
A nyár /junius 1-augusztus 31/ kissé hűvös volt, mivel csak junius hónapban mutatkozott általában 0, 5-1, 0 fok hőtöbblet, mig az átlagkörüli hőmérsékletű julius után augusztus 1, 0-2, 0 fok hőhiánnyal zárult. A leghüvösebb időszakok junius elején és végén, julius elején és augusztus második felében következtek be. Junius 25-én Nagy- visnyón /Heves m. / 3, 4, julius 5-én Csákvárott /Fejér m. / 6, 7, augusztus 23-án Szentgotthárdon 5, 3 C° minimum-hőmérsékletet mértek, mig a maximumok junius 23-án Turkevén /Szolnok m. / 32,8,- julius 26-án Pátyodort /Szabolcs-Szatmár m. / 34, 7 és augusztus 16-án Békéscsabán /Békés m. / 35, 6 C°-os értékkel jelentkeztek. A 40-65 nyári és a 6-28 hőségnapnak túlnyomó része junius és julius hónapokra esik és igy ezek júniusban átlagfeletti, júliusban pedig átlagalatti értékeket jelentettek. Ezzel szemben augusztusban úgy a nyári, mint a hőségnap száma átlag alatti volt. Forró nap is csupán 16-án az Alföldön egy-két állomáson jelentkezett. Az ősz /szeptember 1-november 30/ első két hónapjában átlag alatti, mig novemberben átlag körüli volt a középhőmérséklet. A hőhiány szeptemberben országszerte 3, 0-4, 0 fokot tett ki s októberben 1, 0-2, 5 fokra csökkent. A leghidegebb időszakok szeptember végén, október közepén és november utolsó dekádjában voltak. Szeptember 29-én Borsodnádasdon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / -2, 5, október 20-án Szent - gotthárdon /Vas m. / -6, 3 és november 26-án Kékestetőn /Mátraszentimre, Heves m. /-7, 4 C° minimumokat mértek. Ezzel szemben szeptember 9-én Berettyóújfaluban /Hajdu-Bihar m. / 28,2, október 13-án Homokszentgyörgyön /Somogy m. / 24, 3 és nov. 18-án ugyancsak Homokszentgyörgyön 20, 0 C° volt a havi maximum - hőmér - s éklet. A hűvös évszaknak megfelelően nyári nap csak szeptemberben fordult elő 1-7 átlag alatti számban. Fagyos nap szeptember 1-3, októberben 1-11 volt, ami több helyen átlag feletti értéket jelent. Ezzel szemben novemberben csak 2-13 fagyos napot észleltek és téli nap is csak az ország északkeleti részén ill. magasabb hegyeinken fordult elő. A hűvös ősz után december átlag körüli középhőmérsékleteket hozott -1,0- +1,0 C° közötti értékekkel. A legmagasabb hőmérséklet 15, 5 C° volt, amelyet 4-én Pécsett észleltek, mig a havi minimum, -16, 6 C°, 29-én Borsodnádasdon /Borsod - Abauj- Zemplén m. / alakult ki. A 15-22 fagyos és a 3-11 téli nap az átlagnak felelt meg. A hónap folyamán 1-5 zord nap is előfordult. Az öntözési félév, Ш. tényészidő /április 1-szeptember 30/ hőmérsékletének és átlagtól való eltérésének területi alakulását a IV. 11/b. jelű térképen közöljük. A nyár második felében és szeptemberben a hűvös időjárás következtében az ország nagy részén a középhőmérséklet néhány tizedfokkal az átlag alatt maradt és csak egy-két folton jelentkezett jelentéktelen hőtöbblet. A hőmérséklet részletesebb időbeli alakulásának szemléltetése céljából a IV. 9 jelű ábrákon néhány állomás ötnapos középhőmérsékletét közöljük a 60 éves átlagokkal és szélső értékekkel. Az ábrákból kitűnik szeptember és október jelentékeny, május és augusztus mérsékelt hőhiánya, továbbá február és március számottevő, április és junius kismértékű hőtöbblete. A havi középhőmérsékleti adatokat könnyebb áttekinthetőségük céljából 12 állomásra vonatkozóan ábrázoljuk a IV. 10 jelű rajzon. A havi hőtöbbletek, ill. hőhiányok az átlagokkal való összehasonlítással szemléletesen érzékelhetők. Külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évi és többévieket pedig felirva közöljük. c. / Napfénytartam. Az év napsütéses óráinak száma /1500-2000/ az egész ország területén átlag alatt maradt. Az évi hiány az ország északi vidékén a 350-400 órát is meghaladta, mig az Alföld nagyrészén 200-300 órát tett ki. A napfénytartam havi összegeit a IV. 12. sz. ábrák mutatják be, ahol az évi és több évi összegeket is megadtuk. Napfénytöbblet csak márciusban és helyenkint decemberben jelentkezett, mig julius, augusztusban több helyen havi 100-110 óra hiány is előfordult. Az évi napfénytartam területi alakulását a IV. 13/a térképen szemléltetjük, amelyen feltüntettük az átlagtól való eltéréseket ig. Ugyanezeket közöljük a IV. 13/b ábrán is, csak az öntözési félévre, ill, te- nyészidőre vonatkozóan. A félév napsütéses óráinak a száma /1000-1300/ is alatta maradt az átlagnak az egész ország területén és általában ugyanolyan eloszlást mutat, mint az évi napfénytartam. A legnagyobb hiányok, 150-400 óra az Alföld déli és az ország északi részein fordultak elő. d. / Párolgás. A szabad vízfelszín párolgásáról a IV. 14/a-b. ábrákon közlünk mérési és számítási adatokat. A 3 m^ felületű és 50 cm mélységű, talajba süllyesztett kádakban a szabad vízfelszín párolgásának méréseit a kecskeméti kísérleti telepen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1951-ben kezdte meg és 1958 óta a párolgásmérő kádak országos hálózatát fokozatosan építi. — 80 —
