Vízrajzi Évkönyv 76., 1971 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

A tiszai gázlóadatokat a régebbi adatok hiánya miatt csupán az 1949/70 évek átlagaival hasonlítjuk össze a Tiszafüred alatti szakaszon, mig Tiszafüred és Tiszalök között csak 1960 éta folynak rendszeres gázlómérések.

Szakasz

Év,

időszak

20

18

16

14

12

Ю

8

6

4

dm-es

és kisebb mélység időtartama napokban

Tiszalök-Tiszafüred

1971

153

138

127

101

81

53

12

6

1960 /70

155,9

144,8

130 ,5

112,5

94,2

79,2

57,0

35,7

19,5

Tiszafüred-Szolnok

1971

127

119

113

92

75

42

15

71949/70

98,0

86,8

73,0

57,6

41,8

25,0

11,3

3,0

0 ,8

Szolnok alatt

1971

94

87

68

32

71949/70

67,2

56 ,1

42,3

28,3

17,7

8,6

2,7

0,7

0,1

A fenti táblázat adataiból látszik, hogy a gázlók a hajózást az év folyamán különösen a tiszalök-tiszafüredi szakaszon korlátozták nagyobb mértékben.

A tiszalök-tiszafüredi szakaszon 12 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban, Tiszabábolna-alsónál /439,0-441,5 fkm/ 6 dm-es legkisebb mélység fordult eló. A vízmélység 153 napig volt 20 dm alatt, sőt még 10 dm-nél kisebb mélység is 53 napig tartott.

A tiszafüred-szolnokl szakaszon 17 helyen jelentkezett gázló. A legrosszabb gázlóban, a taskonyi hid felett /402,2-403,0 fkm/ 5 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 127 napon át volt 20 dm-nél kisebb mélység, sőt 10 dm-nél kisebb gázló is 42 napon fordult elő.

A Szolnok alatti szakasz 25 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb mélység, 11 dm, Királyszirtnél /325,0-325,5 fkm/ volt. 20 dm-nél kisebb mélységet ezen a szakaszon 94 napon mértek.

Az egyes hajózási szakaszok gázlómélységeinek tárgyévi gyakoriságát és tartósságát, valamint az összehasonlitásra szolgáló időszak átlagos tartósságát grafikusan is ábrázoljuk a gázlómélységek részletes rajzain.

d./ Tala.ivízviszonyok.

Az 1971. év talajvizviszonyai az előző évinél általában kedvezőbbek voltak. Az évi közepes talajvizállás az ország nagy részén,főleg a Tiszántúlon, a sokévi átlag fölött helyezkedett el, de általában alatta maradt az előző év középvizállásának. Több helyen, általában januárban és februárban a havi középvizállások megközelítették, sőt egy-két helyen meghaladták az eddig és zielt havi maximumokat is. December és január mérsékelt csapadéka, valamint a februárban kezdődő szárazság következtében a tavaszi maximumok már február-március hónapokban kialakultak és főleg a Tiszántúlon több helyen elérték, vagy meghaladták az előző évi magas szintet. A tavasz szárazsága miatt a talajvizszint süllyedése

60 —