Vízrajzi Évkönyv 76., 1971 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

korán megindult éa intenzitása a száraz nyári hónapokban nagyobb volt az átlagnál. Az ósz folyamán bekövetkezett talajvizszint a Tiszántúlon még magasabb volt a sokévi átlagértéknél, mig az ország többi részén átlagkörüli szint alakult ki.

Az ország különbőzé részein választott néhány jellegzetes kút észlelési adatait közöljük a következő táblázatban, a közelmúlt időszak 1946/70 ,illetve az 1936/45 évek megfelelő adataival összehaaonlitva.

A kút

száma és helye

Év,

időszak

Legkisebb vizállás

Középvizállás

Legnagyobb vizállás

673

Ócsa

1971

114

70

30

1946/70

139 /1950/

69

22 /1966/

1936/45

110 /1938/

65

13 /1941/

660

Sarud

1971

230

132

50

1946/70

407 /1949/

228

48 /1970/

1936/45

361 /1936/

209

69 /1941/

337

Cibakháza

1971

248

199

155

1946/70

367 /1952/

246

133 /1966/

1936/45

417 /1936/

268

90/1941/

179

Debrecen*

1971

272

256

230

1946/70

361 /1950/

280

213 /1966/

1936/45

354 /1936/

298

232 /1940/

1550

Turkeve

1971

356

329

294

1946/70

581 /194 7/

394

214 /1966/

1936/45

732 /1936/

509

200 /1940/

+1968-tól a peremmagasság 29 cm-rel alacsonyabb.

Az évi közepes vizszint a Kis-Alföldön 0,1-0,3 m-rel az átlag alatt maradt, a Dunántúlon átlag körüli volt, mig a Duna-Tisza-közén, a Tiszántúl északi részén általában 0,1-1,0 m-rel, a Tiszántúl többi részén 0,5 - 1,5, helyenkint 1,5-2,5 m-rel meghaladta az átlagot. A legkisebb talajvizállások a Kis-Alföldön 0,1-0,2, a Dunántúlon és a Duna-Tisza- közén 0 ,1-1,5, a Tiszántúlon 0,5-2,5 m-rel magasabbak voltak az eddig észlelt legkisebb értékeknél, de a Kis - Alföldön és a Dunántúlon több helyen az eddigi minimumnál 1-2 dm-ráL alacsonyabb vízállások is előfordultak. A legnagyobb vízállások a Kis-Alföldön 1,0-2,0, máshol általában 0,1-1,0 m-re megközelítették, sőt a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén egy-két helyen, a Tiszántúlon több helyen 1-2 dm-rel meg is haladták az eddigi legmagasabb vizszint. A talajvizszint évi ingadozása általában a Kis-Alföldön 0,5- 1,5, máshol 0,5-2,0 m között volt.

Itt köziülik adatokat az év folyamán történt belvizi elöntésekről is. Említésre méltó elöntések január-februárban, helyenkint még március hónapban is főleg hóolvadásből keletkeztek. A jelentések szerint a szolnoki, debreceni, miskolci, nyíregyházi, gyulai, sze— 61