Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
Az 5/b. táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadákokat soroljak fel. Márciusban és május-október hónapokban észleltek 50 mm-nél nagyobb, 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen augusztusban és júniusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. Nagyki- terjedésü felhőszakadások voltak junius 10-11-én, augusztus 9-10-én és 17-én, amikor a Tiszántúl északkeleti és délkeleti vidéke, illetve a Dunántúl délkeleti része kapott 50-120 mm-es csapadékot. Augusztus 17-én Bársonyoson /Komárom m./ 124.3 mm, Vizváron /Somogy m./ augusztus 10-én 118.0 mm és augusztus 9-én 104.0 mm, Tamási-Szarkahegyen /Tolna m./ Ю6.2 mm, Kárászon /Baranya m./ 104.7 mm csapadékot mértek. A junius 9-lO-ll-i, a julius 25-i, az augusztus 9-10-11-i és az augusztus 17-i nagy esőzések csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 6.számú rajz a csapadék időbeli megoszlását világítja meg részletesen. Ugyanannak a 40 állomásnak adatait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatai az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatók meg. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. A rajzból megállapítható, hogy a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: augusztus, március és junius voltak. A legszárazabb hónapban, októberben általában csak 3-8 napon hullott mérhető csapadék. Csapadékszegény volt még szeptember és november is. A 7. táblázat a havi és évi csapadékösszegeket sorolja fel 887 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a talaj- vizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot.3 állomással bővitettük. Az adataival közölt csapadékmérő állomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma a közölt állomások közül mintegy 550 állomáson felülmúlta a 100-at. A legtöbb esős nap /141/ Mátraszentimre-Galyatetőn /Heves m./, a legkevesebb pedig /82/ Nagycenken /Győr-Sopron m./ és Zalaegerszegen /Zala m./ fordult elő. A havi csapadékmennyiségek 8. alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást. Az előző Évkönyvben szereplő 40 állomásról közöljük az adatokat jelen kötetben is. — 280
