Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
Az ábrákból kitűnik augusztus és március jelentős csapadéktöbblete, de számottevő eltérés mutatkozik júniusban és februárban is. Száraz volt október, de jelentékeny csapadékhiány jelentkezett szeptemberben és novemberben is. Az 1969/70-i télen észlelt napi hóvastagságokat a 9/a. táblázat tünteti fel 80 állomásra vonatkozóan havi csoportosításban. A táblázatban közöljük a hótakarós napok számát a tárgyévre és az átlagértékeket az 1930/31-1943/44 és az 1946/47- 1963/64-i telekre vonatkozóan, továbbá az említett időszakban a hótakaró maximumainak az átlagát és legnagyobb hóvastagságot is megadjuk. Az összehasonlításul közölt adatokat dr. Pécely György: A hótakaró gyakorisága Magyarországon c. feldolgozásából vettük. A hófoltokat csillaggal jelöltük. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 150 cm-t,Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m./ március 8-9-én mérték. Legkorábban november 8-án több helyen, legkésőbb május 3-án Galyatetőn észleltek havat. A 9/b. alatt a napi hóvastagságokat rajzban tüntettük fel 50 állomásra vonatkozóan, hogy a hóviszonyok időbeli eloszlása, illetve tartama áttekinthetőbb legyen. Az ábrákból leolvasható, hogy a tél folyamán nagyobb összefüggő hótakaró már december elején kialakult és kisebb-nagyobb megszakításokkal általában március közepéig, a hegyeken március végéig, illetve április elejéig tartott. A hótakaró vastagsága általában 20-60, a hegyeken 70-130 cm-ig terjedt. Meg kell említeni még az április 3-6-a közötti hózáporokat, amelyek az ország nyugati és északi vidékein mérhető hővastagságot is eredményezték. A Mátrában Galyatetőn május 2-3-án is havazott. b./ Hőmérséklet. Az 1970. év 9.5-10.5 cP közötti középhőmérséklete az ország túlnyomó részén átlag /1901-1960/ alatt maradt. Néhány tizedfok hőtöbblet csak a Tiszántúl északkeleti szegélyén, a Mecsek környékén és a Vértes-Duna közötti területen mutatkozott, mig az ország többi részén 0.5-1.0 fok hőhiány volt. A hónap többsége hidegebb volt az átlagosnál. Március, április, Julius és augusztus hónapok kisebb mértékű, mig szeptember, október, de különösen május jelentékeny hő- hiáhyt mutatott. Igen meleg volt november, de január és junius is hő többlettel zárult, mig februárban és decemberben átlagkörüli középhőmérsékletek alakultak ki. A hőmérséklet alakulását elsősorban a hűvös nyári félév befolyásolta, s ez megnyilvánult az évi maximumok viszonylag alacsony értékeiben is. A legmagasabb hőmérsékletek 31-33 C° közötti értékei a legtöbb helyen augusztus 6-7-én, vagy juliuB 23-25-én következtek be. Lőrinciben /Heves m./ Julius 25-én 254.2 C°-ot észleltek, s ez volt az országos maximum. A legalacsonyabb hőmérsékletek -12 - -20 C° között az ország jelentős részén december 27-én, illetve január első dekádjában, vagy február 17-én alakultak ki. Január 10- én Putnokon /Borsod-Abauj-Zemplén m./ -21.6 C°-ot mértek 8 ez volt 19TO-ben a legnagyobb hideg. — 281 —
