Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

portba soroltuk s a nagyobb és kisebb folyók vlzállásgörbéjét nem ugyanabban a léptékben ábrázoltuk. A nagyobb folyók vizállásgörbéi között - hogy a mellékfolyók betorkolására a figyelmet felhívjuk - a vízrendszernek megfelelően a kisebb folyóknak a torkolatukhoz legközelebb eső mércéjükön észlelt vízállásait is közöljük. így ezeknek a vízállásoknak a görbéje két helyen is szerepel. Az első és másodrendű vízmércék, vlzállásgörbéln kívül a harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokról napi vizállásadatokat nem adunk.

9. A vi zhőmér a ékle ti viszonyokról táblázatokba foglalva adunk tájékoztatót álló- másonkint a havi és évi .jellemző értékek közlésével. Az állomásokat általában úgy választottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhőmérsékleti viszonyaira lehet következtetni. A közölt adatok a reggeli vi zhőmér sékletre vonatkoznak a felszin alatt 20*40 cm-es mélységben.

összehasonlitásképen a tárgyévi adatok mellett a többévi - általában az utóbbi tízévi - jellemző havi, illetve évi értékeket is közöljük.

10 . Külön tábla ad áttekintést a tél .lég-viszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható. Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével.

11. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a hajózás igazodik/Pozsony, Göny*, Budapest és Mohács, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsc«iy-gönyüi, a gö- nyü-budapesti, a Budapest alatti, továbbá a tiszalök-tiszafüredi, a tiszafüred-szolnoki és a Szolnok alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlitottuk a Dunán 1946, a Tiszán 1949 óta eltelt évek átlagos tartósságával.

12jl A közölt hordáiékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többévesek - a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, illetve a tárgyévi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük.

A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vizhozam- és hordalékmérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük.

IV. Felszin alatti vizek.

1. A tala.ivizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a víztani év szerint a fejezet előtt közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk,törzsszámúk megjelölésével.Ezeknek anyagát az Intézet a Központi Vízrajzi Adattárban kéziratban őrzi.

12 —