Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hőnapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a havi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. A zárójelben lévő szélsőséges vízállások extrapolált értékek. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint közöljük az 1939-44, valamint 1939 ill. 1954 óta eltelt évek havi, félévi, évi átlagait és szélső értékeit, továbbá megadjuk a talajvizszintingadozás eddig észlelt szélső határait is. Az évi legnagyobb és legkisebb havi középvizállást folytonos ill. szaggatott aláhúzással jelöltük meg.

A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyiti meg.

2. Talajvizállásl görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi, évi és többévi középvizállásokat az évi szélső értékekkel együtt grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi havi középvizállásait ábrázoltuk,kiegészítve az eddig észlelt havi szélső értékekkel.

А Зг. pontban a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvizszinészlelési adatoknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt, vagy nyilvántartásunkban történt felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat.

A forrásokat, illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt Vizhozanmérő állomások hálózata térképén is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti.

4. Három .jellegzetes forrás vízhozamának görbéje három karsztos kőzetből fakadó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázolja. Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk.

5. A karsztvizszintingadozások görbéje a Balaton-felvidék,a Keszthelyi-hegység és a Bakony-hegység karsztvizszintjének változását mutatja hat karszthidrológiai vizs^Llati szelvényben. A fúrásokban észlelt vizszintingadozások mellett közöljük a vidék csapadékadatait is.

6. Bányászat által befolyásolt karsztvizszintingadozások görbéje a tatai és vértes- szöllősi, triász mészkőbe mélyített, fúrásban észlelt vizszintváltozásokat ábrázolja. Kiegészítésül a tatai csapadékadatokat is közöljük.

7. Idő .járás.

1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése ityitja meg. A leirást 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékmegoszlását szemléltető térképek egészitik ki, amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/1960. évi átlagokkal való összehasonlítás.

— 13 —