Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946.évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást. Az 1934. évi Évkönyvben /69 - 72 oldal/ közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat külön kimutatásban összefoglaltuk. /36 - 38. oldal./ Vízgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vízállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult élő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre az 5. részben közölt gyakorisági és tartósság! adatok válaszolnak. Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy összehasonlításokra alkalmas hosszabb /általában évtized/ és a közelmúlt időszak átlagára is meghatároztuk.A tárgyévi és a közelmúlt időszakra vonatkozó adatokat már számítógéppel dolgoztuk fel, mig a régebbi - általában tízéves - reggeli vízállásokból összeállított anyagot az előző Évkönyvből vettük át. A tárgyévre vonatkozó, illetve az összehasonlításul közölt tízéves tartósságokat rajzban ábrázoltuk. Az egyes hónapokra vonatkozó éves és a hosszabb- idejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben lű cm-es vízállás- közökkel dolgozunk, de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközök- re adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vizállásnál lép ki a viz a mederből.' Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó. Néhány fontosabb mércére mindezideig csak régi vlzhozamgörbét és a .jellemző vizhozammérési adatokat közölhetjük, minthogy megfelelészámu vizhozammérés hiányában jelenleg 0 érvényes és megbízható vizhozamgörbe nem volt szerkeszthető. E vizhozamgörbéktől nagy pontosságot várni nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak. Alsó szakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néhol csupán egyik árviztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vizállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó viznél végzétt mérések adatai a görbétől jobbra,az apadásnál végzett mérések pontjai tőle balra esnek. A tetőzésnél kapott mérési pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol az utóbbi évek adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt tel.les vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek át— 10 —
