Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
/Borsod-Abauj-Zemplén m./ 107,5 mm, Julius 7-én Mátranovákon /Nógrád m./ 104,8 mm, Julius 8-án Sárospatakon /Borsod-Abauj-Zemplén m./ 93,0 mm, Julius 6-án Érden /Pest m./ 88,0 mm csapadékot mértek. A május 19-i, a junius 6-7-i, a junius 25-26-i és a julius 6-8-i nagy esőzések csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktér — képét is közöljük. A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 6. számú rajz a csapadék időbeli megoszlását világitja meg részletesen. Ugyanannak a 40 állomásnak adatait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatai az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatók meg. Az általános tájékoztatásnak azonban az ábrák hasznos segédeszköze ée támpont lehet további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. A rajzból megállapítható, hogy 1969-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: február, junius és augusztus voltak. A legszárazabb hónapban, októberben, általában csak 2-6 napon hullott mérhető csapadék. Csapadékszegény volt még julius, szeptember és április is. A 7. táblázat a havi és évi csanadékősszegeket sorolja fel 884 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelő-állomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérő állomásokat a talaj- vizszintészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a 278.oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot nem bővitettük, viszont a múlt évben közöltek közül 15 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk. Az adataival közölt csapa- dékmérő-állomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma a közölt állomások közül mintegy 320 állomáson felülmúlta a 10 0-at, a legtöbb esős nap /126/ Kemence-Királyházán /Pest m./ és Letenyén /Zala m./, a legkevesebb /80/ pedig Bodrogolasziban /Borsod-Abauj-Zemplén m./ fordult elő. A havi csapadékmennyiségek 8. alatt közölt rajza egyréezt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, m&részt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást. Az előző Évkönyvben szereplő 40 állomásról közöljük az adatokat jelen kötetben is. Az ábrákból kitűnik február és junius jelentős csapadéktöbblete, de számottevő eltérés mutatkozik augusztusban is. Száraz volt október, de jelentékeny csapadékhiány jelentkezett júliusban, szeptemberben és áprilisban is. Az 196f/69-i télen észlelt napi hóvastagságokat a 9/a. táblázat tünteti fel 80 állomásra vonatkozóan havi csoportosításban. A táblázatban közöljük a hótakarós napok számát a tárgyévre és az átlagértékeket az 1930/31-1943/44 és az 1946/47- 1963/64-i telekre vonatkozóan, továbbá az említett időszakban a hótakaró maximumainak az — 284 —
