Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
átlagát és a legnagyobb hóvastagságot is megadjuk. Az összehasonlításul közölt adatokat dr. Péczely György: A hótakaró gyakorisága Magyarországon c. feldolgozásából vettük. A hófoltokat csillagokkal jelöltük. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 93 cm-t, Galyatetőn /kátraszentimre, Heves m./ március 4-5-én mérték. Legkorábban november 14-én több helyen, legkésőbb április 20-án Körmenden /Vas m./ észleltek havat. A 9/b alatt a napi hóvastagságokat raj zban tüntettük fel 50 állomásra vonatkozóan, hogy a hóviszonyok időbeli eloszlása, illetve tartama áttekinthetőbb legyen. Az ábrákból leolvasható, hogy a tél folyamán nagyobb összefüggő hótakaró - eltekintve a néhány napig tartó 1- 10 cm-es hóvastagságoktól - északnyugaton december közepén, máshol december végén alakult ki és kisebb megszakitással általában február végéig, néhány helyen március végéig tartott. A hótakaró vastagsága általában 20-60 cm-ig terjedt. Meg kell említeni még az április 15-20-a közötti hózáporokat, amelyek 20-án Szentgotthárd környékén még mérhető hóvastagságot is eredményeztek. b./ Hőmérséklet. Az 1969. év középhőméreéklete az ország nagy részén - a hegyek kivételével 9-11 C° közötti értékekkel átlag /1901-1960/ körüli volt. A Dunántúl nyugati, délnyugati, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl déli vidékein néhány tized fokkal átlag alatt maradt, mig másutt kevéssel haladta meg az átlagot. A hónapok többsége hidegebb volt az átlagosnál. Január, március-április, junius- augusztus hónapok kisebb mértékű, mig december jelentékeny hőhiányt mutatott. Igen meleg volt november, de május és október is hőtöbblettel zárult, mig februárban és szeptemberben átlagkörüli középhőmérsékletek alakultak ki. Az .átlagnak megfelelően alakultak a szélső értékek is, ugyanja nem találunk kiugró értékeket. A legmagasabb hőmérsékletek általában 32-34, hegyvidékeinken 25-30 C° közöttiek voltak. Az év hőmérsékleti csúcsértékét az ország legtöbb helyén julius 26-28-a között mérték, de sok helyen e szélső érték május 14-16-a között fordult elő. Budapesten a Meteorológiai Intézetben julius 27-én 35 C°-ot észleltek és ez volt az országos maximum. Az év legalacsonyabb hőmérsékletéi legnagyobbrészt -18 - -22 0° között alakulták ki, időpontjaik azonban nagyobb szórást mutatnak az ország különböző vidékein. Az évi minimumokat január 1-én, 11-13-án, február 10-12-én, vagy december 21-23-a között jegyezték fel. Február 12-én Putnokon /Borsod-Abauj-Zemplén m./ -26,9 C°-ot észleltek és ez volt 1969-ben a legnagyobb hideg. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ száma átlagosnak mondható, mivel az ország nagy részén 90-110 közötti volt és a hegyvidékeken kivül elsősorban az észak-északkeleti határszélen haladta meg a 120-at. A téli napok /amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0 C°-ot/ száma valamivel több volt az átlagostól, ugyanis országszerte 35-50 esetben fordult elő. Az átlagosnál 10-15 nappal töb— 285 —
