Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
A 60 éves átlaghoz viszonyítva az évszak csapadéka csak Baktalórántházánál /Szabolcs-Szatmár m./ érte el az átlagot, mig az ország egész területén szárazság volt. A szárazságra jellemzi, hogy az ország nagyobb részén a csapadékhiány 20-40 $-ot ért el, az é- szaki és déli határvidékeken nagyobb területeken a 40-60 #-ot is meghaladta. A legnagyobb hiány, 71 #, Kardoskuton /Békés m./ és Csenger-Lajostanyán /Szabolcs-Szatmár m./ fordalt elé. Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1- szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4. számú térképpár szemlélteti. A félév hat hónapja közül négy /április, május, julius, szeptember/ száraz és ketté /junius és augusztus/ csapadékos volt. Bár a félévben a nyári hónapok csapadékeloszlása uralkodott, az idészak országosan mégis száraznak mondható. A félév csapadékösszege csak a Dunántúl délnyugati határvidékén haladta meg helyenként az 500 mm-t és 400 mm-t meghaladó csapadék is csak a Bakonyban, Mátrában, valamint szétszórtan kisebb foltokon hullott. Az ország nagyobb részén 300-400 mm-t tett ki a tenyészidészak csapadékosszege, mig a Duna - Tisza közén és az Alföldön kisebb foltokban 300 mm-nél is kevesebb hullott. A legnagyobb csapadékösszeg, 530 mm, Iharoson/Somogy m./ , mig a legkevesebb, 212 mm, Vállaj-Ágerdőmajornál /Szabolcs-Szatmár m./ fordult elé. A 60 éves átlaghoz viszonyítva az ország nagyrészén száraz volt az öntözési félév időszaka. A csapadéktöbblet az ország déli részén nagyobb területen, mig máshol csak szétszórtan foltokban haladta meg a 10-20, illetve a 20-30 $-ot. A legnagyobb többlet, 40 Hajdúszoboszlón /Hajdu-Bihar m./ és Nagyparlagon /Heves m./ fordult elé. A csapadékhiány is legnagyobbrészt 10-20 ot tett ki és csak kisebb-nagyobb foltokban volt ennél nagyobb. A legnagyobb hiány, 38 #, Vállaj-Agerdémajorban /Szabolcs-Szatmár m./ mutatkozott. A rövid idé alatt hullott nagy csapadékok 5/a alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást augusztus 4-én Vasegerszegen /Vas m./ észlelték, ahol 5 perc alatt 21.4 mm csapadék esett, s igy a zápor hevessége 713 l/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még junius 13-án Kápolnásnyéken /Fejér m./ és julius 30-án Egerfar- moson /Heves m./. Ezeken a helyeken 417 1/s.ha hevességgel 8 percen át 20 mm, illetve 5 percen át 12,5 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 104,8 mm-t, julius 6-án Mátrano- vákon /Nógrád m./ észlelték, ahol a zápor hevessége 240 percen át 70 1/s-ha volt. Erden /Pest m./ ugyancsak julius 6-án 88,0 mm csapadékot mértek, amely 190 percen át 77 l/s.ha hevességet jelent. Az 5/b táblázatban a 24 óra alatt mért, 5U mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Februárban és május-szeptember hónapokban észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékokat. legtöbb helyen júniusban és júliusban fordultak elő ilyen esőzések. Nagykiterje- désü felhőszakadások voltak május 19-én és junius 7-én, amikor a Dunántúl délnyugati, illetve északnyugati része kapott 50-80 mm-es csapadékot. Augusztus 17-én Abaujszántón — 283 —
