Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

csupán a Mátrában észleltek egész hőnap folyamán mérhető hóvastagságot. Itt a hőfoltok csak április utolső harmadában tűntek el véglegesen. Meg kell emliteni még az április 15-20-a közötti hőzáporokat, amelyek 20-án Szentgotthárd környékén még mérhető hóvastagságot ia eredményeztek.

A 60 éves átlaghoz viszonyítva majdnem az egész ország területén az évszak folyamán átlag alatti csapadék hullott. Az átlagot csak Zalaegerszeg és a Balaton körüli néhány állomás csapadéka haladta meg. A legnagyobb csapadéktöbblet, 28 fi, Egerváron /Zala m./ jelentkezett. Az ország nagyobb részén 20-40 fi volt a hiány, de a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon nagy területeken 40-60 fi-lg terjedt, sőt helyenként 60-80 fi-ot is elért az évszak csapadékhiánya. A legnagyobb hiány, 80 fi, Kunpeszéren /Bács-Kiskun m./ mutatkozott.

A nvár /junius 1-augusztus 31/ két csapadékos szakaszát julius közepétől augusztus közepéig tartő száraz időszak választotta szét. Junius csapadékosságára jellemző, hogy az ország háromhegyed részén 100 mm feletti csapadék hullott s a csapadékos napok száma is 15-20 volt. Júliusban a csapadékhiány főleg a Dunántúlon jelentkezett s csak a Tiszántúlon találunk nagyobb területeket átlagfeletti csapadékkal. A csapadék nagyrésze a hónap első felében hullott. Augusztusban főleg a hónap második felében záporok, zivatarok következtében átlag feletti volt a havi csapadékösszeg. így a három hónap csapadéka az ország túlnyomó részén átlag feletti volt. Az ország délnyugati felében és az északi hegyvidéken nagy területeken 250-300, nagyobb foltokban 300-350, helyenként pedig 350-400 mm volt az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 415 mm-t Nagyparlagon /Heves m./ mérték, mig a legkevesebb csapadék, 126 mm, Vállaj-Ágerdőmajorban /Szabolcs—Szatmár m./ hullott.

A 60 éves átlaghoz viszonyítva - elszórtan néhány folttól eltekintve - az ország egész területén csapadékbőség volt. A többlet az ország középső részén nagy területeken 40-60,foltokban 60-80, helyenként pedig 80-100 fi-ot is elért. A legnagyobb többlet, 113 fi, Nagyparlagon /Heves m./ mutatkozott. A csapadékhiány országszerte elszórtan kisebb foltokon csak 10-20 fi-ot tett ki, s csak északkeleten haladta meg helyenként a 20 fi-ot. A legnagyobb hiány, 39 fi, Vilmányban /Borsod-Abauj-Zemplén m./ volt.

Az ósz /szeptember 1 - november 30/ igen száraznak bizonyult, mivel mindhárom hónapban átlag alatti csapadékok hullottak. Szeptember az ország mintegy 80 fi-án csapadékhiánnyal zárult, októberben pedig, amely szeptembernél is szárazabb volt, az egész országban az átlag 70 fi-ánál kevesebb csapadék hullott. November már kevésbbé volt száraz, s az országnak mintegy harmadán átlagfeletti csapadékok is előfordultak. A Dunántúl nagyrészén, északon és északkeleten nagyobb foltokban 100-125, illetve 125-150 mm volt az ősz csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 194 mm-t, Vése /Somogy m./ községben mérték. A Duna-Ti— sza közén és az Alföld nagyrészén 100, sőt nagyobb területeken 50 mm alatt maradt az évszak csapadékmennyisége. Legkevesebb csapadékot, 43 mm-t, Kardoskuton /Békés m./ és Csen- ger-Lajostanyán /Szabolcs-Szatmár m./ mértek.

— 282 —