Vízrajzi Évkönyv 73., 1968 (Budapest, 1972)

Tartalomjegyzék

Az évszak csapadéköaszege az ország túlnyomd részén csak 50-100 mm-t tett ki s ennél több csapadék csak a déli és északi, illetve északkeleti részeken hullott kisebb-na- gyobb foltokon. A legtöbb csapadék, 191 mm, Eleken /Békés m./ esett, mig a legkevesebbet, 36 mm-t, Ásványrárón /Győr-Sopron m./ mérték. A 60 éves átlaghoz viszonyítva az egész ország területén csapadékhiány mutatko­zott. Nagy területeken 20-40, a Dunántúl nagyrészén 40-60, több folton 80 $-ot tett ki a csapadékhiány. A hiány legnagyobb értéke, 91 Kékestetőn /Gyöngyös, Heves m./ mutatko­zott. A nyár /.junius 1 - augusztus 31/ csapadék jelleg szempontjából két ellentétes rész­ből állott. Júniusban országszerte rendkívül szárazság uralkodott s a csapadékhiány julius közepéig tartott. A nyár második fele viszont - különösen augusztus - bővelkedett nagy esőzésekben s Így az évszak csapadéka az ország túlnyomó részén az átlagérték 75-125 jt-a között mozgott, de az augusztusi nagy záporok miatt rendkívül szeszélyes eloszlást mutat. Az eloszlás szeszélyességét jelenti,hogy Martonvásáron egy nap alatt /augusztus 26-án/le­hullott 111 mm-es rendkívüli zápor a nyár csapadékösszegének 45 ^-át adta. A nyár csapadékösszege az ország túlnyomó részén 100-200 mm-t tett ki s a Dunán­túl nyugati részén nagyobb területeken és az északi-északkeleti részen foltokban 200-300 mm esett. A nyugati határszélen a 300-400 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék mennyi­sége. A legtöbb csapadékot, 419 mm-t, Kőszeg-Stájer házak /Vas m./ állomáson mérték, mig a legkevesebb, 81 mm, Kecskemét-Miklóstelepen /Bács-Kiskun m./ esett. A 60 éves átlaghoz viszonyítva a nyár második felében hullott nagy csapadékok kö­vetkeztében a havi összeg az ország egész területén elszórtan kisebb-nagyobb foltokban csapadéktöbbletet mutatott. Ez a többlet általában 20-40 $-ig terjedt, de legnagyobb érté­ke Komáromban 68 5í-ot tett ki. Hasonló értéket mutat a csapadékhiány is.A 20-40 $-os hiány az ország területének mintegy a felén mutatkozott, s csak elszórtan kisebb foltokon jelent­kezett 40 $—ot meghaladó eltérés. A legnagyobb csapadékhiány, 52 /6, Gyöngyöspatán /Heves m./ volt. Az ősz /szeptember 1 - november 30/ a rendkívüli csapadékos szeptember és az ugyan­csak csapadékos november következtében a rendkívül száraz október ellenére is az ország túlnyomó részén jelentős csapadéktöbbletet mutat. Szeptemberben majdnem az egész ország területén átlagon felüli, a Tiszántúlon pedig az átlagot két-háromszorosan felülmúló csa­padék hullott. Ezzel szemben októberben az Alföld nagyrészén még 5 mm csapadék sem esett. Novemberben főleg a Dunántúli Középhegység és az Északi Hegyvidék kapott bőséges csapadé­kot. Az Ő3Z folyamán az ország területének túlnyomó részén 100-200 mm csapadék esett s a Dunántúl nagyrészén, továbbá az északi és keleti határrészeken 200 mm-nél is több volt a csapadék, A legtöbb csapadékot, 265 mm-t, Tótvázsony-Kövesgyürpuszta /Veszprém m./ állomá­son mérték, mig a legkevesebb, 87 mm, Sárbogárdon /Fejér m./ esett. — 294 —

Next

/
Thumbnails
Contents