Vízrajzi Évkönyv 73., 1968 (Budapest, 1972)
Tartalomjegyzék
A 6Ó éves átlaghoz képest az ország nagyobb részén csapadéktöbblet mutatkozott, mely általában 20-40 #-ig terjedt. Ennél nagyobb érték csak a Tiszántúl keleti részén elszórtan fordult elő. A legnagyobb többletet, 69 56—ot, Nyirábrány /Hajdu-Bihar m./ mutatta. Csapadékhiány inkább csak foltokban jelentkezett s általában 10-20 i*-ot tett ki, mig 20-40 5É-os eltérést a Dunántúl szélein kisebb - nagyobb foltokban találunk. A legnagyobb hiány Kétujfalun /Baranya m./ 45 jt-os volt. Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1-szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4. számú térképpár szemlélteti. A félév, úgy mint a nyár, két ellen— tétes csapadéku időszakból állott. Az áprilistól julius közepéig tartó aszályt csak a Tiszántúlon és a Duna - Tisza közének déli részén ellensúlyozta a második időszaknak, augusztus és szeptember hónapoknak bőséges csapadéka, mig máshol a félév csapadékösszege hiány — nyal zárult. A félév emlitett rendkiviil szélsőséges időbeli csapadék-eloszlása azt eredményezte, hogy a szélsőségek csaknem teljesen elmosódtak a félévi csapadék-összegekben s igy azok egymagukban teljesen félrevezető képet adnának az öntözési időszak csapadékáról. Az időszak csapadék-összege az ország belsejében, mintegy egyharmad területén, 200-300 mm-t, ettől kifelé haladva 300—400 mm-t tett ki. Az északi, északkeleti és délkeleti részeken kisebb-nagyobb foltokban, mig délen és a Dunántúl nyugati részén nagyobb területeken 400-500 mm csapadék hullott az időszak folyamán. A legtöbb csapadékot, 591 mm-t, Tiszákon /Lugosi Erdészlak, Vas m./ mérték, mig a legkevesebb csapadék, 196 mm, Adonyban /Fejér m./ esett. A 60 éves átlaghoz viszonyítva az öntözési félévben a Tiszántúl keleti részén és a Duna-Tisza köze déli felében 20- 40 $-ig terjedt a csapadéktöbblet, sőt Gádoroson / Békés m./ 44 $ eltérés mutatkozott. Csapadékhiány főleg az északi vidékeken és a Dunántúl keleti és déli részén fordult elő, melynek mértéke általában 20 #-ig, kisebb-nagyobb foltokon 40 #-ig terjedt. A legnagyobb hiány, 68 $, Adonynál /Fejér m./ jelentkezett. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 5/a. alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást junius 9-én Abaligeten /Baranya m./ észlelték, ahol 5 perc alatt 17,5 mm csapadék esett, s igy a zápor hevessége 583 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még julius 7-én Tiszaföldváron /Szolnok m./, ahol 10 percen át 451 liter/s.ha hevességgel 27,1 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 72,8 mm-t, augusztus 26-án Ercsiben /Fejér m./ észlelték, ahol a zápor hevessége 230 percen át 53 liter/s.ha volt. Füzesabonyban /Heves m./ pedig augusztus 8-án 64,0 mm csapadékot mértek, ami 190 percen át 57 liter/s.ha hevességet jelent. Az 5/b. táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Április- szeptember, valamint november-december hónapokban észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékokat. Legtöbb helyen augusztusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. Nagy- kiterjedésű felhőszakadások voltak augusztus 7-9-én, amikor a Dunántúl nyugati fele és a — 295 —
