Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)

Tartalomjegyzék

A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke О C° alá szállt/ száma 80-100, keleten kissé még 100 felett volt. A hideg január után februárban., de különösen márciusban kevés, novemberben és decemberben az átlagosnál több volt a fagyos napok 3záma, de igy is évi összegben csak átlagkörüli értékek alakultak ki. Téli nap /amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0,0 C°-ot/ nyugaton még 20 sem volt, északkeleten azonban számuk a 40-et is meghaladta, tehát itt felülmúlta az átlagot, amely nyugaton 26, északkeleten 35 körüli érték. A zord napok /amikor a minimumhőmérséklet -10,0 C° alatt van/ száma északnyugaton csak 2-6, mig északkeleten több mint 20, tehát itt felülnul- ta az átlagértéket, amely 1? körül van, mig nyugaton messze elmaradt mögötte /ll/. A meleg nyár következtében a nyári napok /amikor a hőmérséklet maximuma eléri, vagy felülmúlja a 25,0 C°-ot/ száma nyugaton 65-76, az átlagos 56-70 helyett, az Alföldön 95 körül volt,több mint az átlagérték /82/. Hőségnap /amikor a maximum eléri, vagy felülmúlja a 30,0 C°-ot/

nyugaton csak 15-20, az Alföldön 24-34 fordult elő, az átlagos 19-24 nappal szemben. El<

lenben forrd nap /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 35,0 C°-ot/ kevés volt, inkább csak a déli részeken és a Mátrától nyugatra észleltek néhányat /Lőrincinél 7 forró nap/.

Január. Az év enyhe napokkal kezdődött, de 5-e körül kelet felől hideg levegő beáramlásával télies időjárás köszöntött be. 10-e után egyes helyeken a hőmérséklet -20 C° alá süllyedt, de utána gyors enyhülés következett be és a Dunántúlon a hőmérséklet fagypont fölé emelkedett. Ezt 19-e után derült hideg idő követte és a hajnali minimum keleten ismét -15 - -20 C° alá szállt. Az újabb hideg nyugatról már 24-e körül ismét mérséklődött, az ország keleti részén azonban a hónap végéig kitartott.

A havi középhőmérséklet északnyugaton -1 - -2, mig keleten -4 - -6 G° volt.Ez nyugaton kissé meghaladta az átlagot, mig délen és keleten 1,5 - 2,0 fokkal az átlag alatt maradt. A legnagyobb hideg 11-e és 20-a körül lépett fel, a legnagyobb felmelegedést pedig 27-én vagy 30-án észlelték. A legmagasabb hőmérséklet, 11,6 C°, 30-án Komlón /Baranya m./

fordult elő, mig a legerősebb lehűlés, -26,0 C°, 20-án Zemplénagárdon /Borsod-Abauj -Zemplén m./ következett be.

A fagyos napok száma az ország keleti felében maximum, 31 volt, de még nyugaton is 22-27 alkalommal süllyedt a fagypont alá a hőmérséklet és igy ott is elérte az átlagot

/kb. 25 пар/. Téli nap keleten 22-27, nyugaton azonban csak 9-13 volt, s igy ezek száma

'

keleten felülmúlta az átlagot /kb. 14 nap/, nyugaton azonban kissé kevesebb volt annál /mintegy 12 nap/. Zord nap is keleten még 9-10, északon 13-20, az átlagnál /8 nap/ több, de északnyugaton csak 2-4, az átlagnál /5 nap/ kevesebb fordult elő.

A talajfagy a hónap elején még csak a legfelsőbb rétegekben keletkezett, de 10 -e után 30-40 cm mélységig hatolt, s a hónap végén viszont újra csak a felsőbb talajrétegek maradtak fagyottak.

Február. A hónap elején enyhe volt az időjárás. Majd 8-án derült, napfényes, száraz, de hideg időjárás köszöntött be, hajnalban sokfelé -10 C° alatti, délben fagypont fő- 300