Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)

Tartalomjegyzék

lötti hőmérséklettel.18-tól azonban délies légáramlás véget vetett a hideg uralmának, s igy a hőmérséklet napközben jóval a fagypont fölé emelkedett és 27-ón az ország nyugati felében már 15 C°-ot is mértek.

A havi középhőmérséklet csak északkeleten volt a fagypont alatt, a Duna vonalától nyugatra 1,5 C° körül alakult ki.Itt jelentékenyen, 1,5 - 2,0 fokkal felülmúlta az átlagot, mig északkeleten kisebb, egy fokig terjedő hőhiány mutatkozott. A legmagasabb hőmérséklet többnyire a hónap végén, 27-én, vagy 28-án jelentkezett, Tapolcán és Szentgotthárdon 18,6 C°-ot észleltek, de az északkeleti részeken csak 5-8 C°-os havi maximumok fordultak elő. A hőmérséklet minimuma a hónap közepén lépett fel, s a legalacsonyabb értékét, -18,6 C°-ot, a Borsod-Abauj-Zemplén megyei Kányon észlelték február 17-én.

A fagyos napok száma nyugaton és az Alföldön 20 körül, de északkeleten néhol 26-28 volt, s igy általában átlag körül /20-21 nap/ alakult. Ellenben igen kevés, 1-2 volt nyugaton a téli napok száma, mert a hideg, de derült napokon délben többnyire a fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. Északkeleten azonban még 10-nél is több téli nap fordult elő és itt számuk meghaladta az átlagot /kb. 8 nap/. A Dunántúl egyes állomásain és az Alföld déli részén már nem volt zord nap, északkeleten is számuk az átlag /kb. 4 nap/ alatt maradt.

Február elején a talajfagy a legfelsőbb rétegekben 1з megszűnt. 10-e körül azonban 20-30 cm mélységig terjedő talajfagy alakult ki, de az enyhe időjárás következtében csak a hónap végéig tartott.

Március elején tavaszias időjárás uralkodott. A hőmérséklet napról-napra emelkedett, éjszaka nem volt fagy, a legmagasabb hegyeket boritó, 1-én még jelentékeny vastagságú hótakaró 9-ére elolvadt. Nappal a Tisza vonalától nyugatra a hőmérséklet 20 C° fölé emelkedett és éjszaka is 10 C° körül maradt. 13-a körül azonban az Atlanti-óceán felől hűvösebb légtömegek törtek be a Kárpát-medencébe, s az éjszakai hőmérséklet a fagypont közelébe süllyedt és a nappali felmelegedés is csak 5-6 C°-ig terjedt. Ez a változékony, hűvösebb időjárás a hónap második felében megmaradt, de a hőmérséklet *2C-a után már csak kevés helyen süllyedt a fagypont alá.

A havi középhőmérséklet az ország területén általában 6-7 C° volt, csak keleten süllyedt kissé 6 C° alá. Az átlagosnál 2-2,5 fokkal volt melegebb, sőt az ország déli részén a hőtöbblet elérte a 3,0 fokot. A hőmérsékleti maximumok többnyire 10-e körül, ltt-ott azonban a hónap végén jelentkeztek. A legnagyobb felmelegedést, 22,2 C°-ot 10-én Balaton- füzfőn /Veszprém m./ észlelték. A legerősebb lehűlés majdnem mindenütt a fagypont alatt volt, de a -6 G°-ot sehol sem érte el. Borsodnádasdon 15-én és 16-án Kazincbarcikán -5,3 C° minimumhőmérsékletet észleltek.

A fagyos napok száma csak keleten érte el a 10-et, de itt is! az átlag /16 nap / alatt maradt. Téli nap már csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.

Április. A hónap elején folytatódott a hűvös időjárás és a hőmérséklet még délben is alacsony /10-12 C0/ maradt. 10-től dél felől meleg, afrikai levegő érkezett és néhány- 301 -