Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)

Tartalomjegyzék

hűvös jellegű volt. Júniusban is - főleg az elején és a végén - hűvös napok következtek, s még nagyobb volt a hőhiány júliusban, majd ugyancsak átlagon aluli hőmérsékletet hozott augusztus is. Még szeptemberben sem érte el a hőmérséklet az átlagot, de a sok napsütés ás a szárazság miatt ez a hónap már kellemes volt. Október, utolsó napjait leszámítva, napfényes meleg időjárást hozott, mig november második fele hidegebb, a vége pedig már télies volt. December elején ismét enyhe időjárás kezdődött és csak a hónap végén következett be az igazi tél, de ekkor is csak az ország északkeleti részein volt erősebb fagy. Az év legalacsonyabb hőmérsékletei január közepén léptek fel, főleg 21-22-én és 10-15-e körül.A legalacsonyabb hőmérsékletet, -23,6 C°-ot, Kunszentmiklóson/Bács-Kiskun m./ észlelték január 21-én. A hőmérsékleti maximum értéke többnyire csak 31-32 C° volt, a hűvös nyár következtében és a legtöbb helyen augusztus 15-e körül észlelték,de néhol már júliusban fellépett.

A legerősebb felmelegedés 34,0 C° volt, amelyet julius 14-^n Pécsett és julius 17-én a hevesmegyei Lőrinciben észleltek.

A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ száma délen 60-70, északon 80-90 volt és csak Miskolc környékén és néhány hegyi állomáson multa felül a százat. így a fagyos napok száma kevesebb volt az átlagosnál. Téli nap /amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0,0 C°~ot/ általában csak januárban, az é- szakkeleti részeken még decemberben is volt. így nyugaton kissé kevesebb, északkeleten több téli nap volt,mint az átlag. A zord napok /amikor a minimumhőmérséklet -10,0 C° alatt van/ száma azonban országosan kevesebb volt az átlagosnál, a Dunántúlon többnyire csak 4-7, északkeleten azonban az átlagnak megfelelően 10-20 zord napot észleltek. A hideg napok számánál jellemzőbb erre az évre a meleg napok kicsiny száma. Hyári napok /amikor a hőmérséklet maximuma eléri, vagy felülmúlja a 25,0 C°-ot/ száma általában 60-80, délen 80 felett volt,mig a Kékestetőn egy nyári nap sem fordult elő. Hős égnap/Emikor a maximum eléri, vagy felülmúlja a 30,0 C°-ot/ nyugaton csak 3-6, keleten 10 körül volt, s igy mindenütt jóval kevesebb az átlagosnál. Porró napot /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 35,0 C°-ot/ nem észleltek seholsem az ország területén.

Január első napjainak enyhe időjárása 4-én mér hidegebbre fordult. A hónap további folyamán többször történt északról hideg beáramlás erős szelekkel és hófúvásokkal.A hideg 21-22-én érte el tetőpontját. Másnap már délnyugatról enyhe levegő érkezett, a mig keleten még -10 C° alatti minimumhőmérsékleteket észleltek, a Dunántúlon a maximumok ezekben a napokban többnyire már a fagypont fölé emelkedtek, s a hónap utolsó napján a magasban már megjelent a következő hónapra jellemző enyhe levegő.

A havi középhőmérséklet nyugaton és délen általában -3 - -4, keleten és északon -4 C° alatt volt, s igy 1-2 fokkal alatta maradt az átlagnak. A havi legmagasabb hőmérsékletet, 11,7 C°-ot, 1-én Bánhidán /Tatabánya, Komárom m./, mig a hónap, egyben az egész esztendő minimumát, -23,6 C°-ot 21-én Kunszentmiklóson /Bács-Kiskun m./ észlelték.

A fagyos és téli napok száma igen nagy volt. Északon 31 fagyos nap fordult elő,- -302