Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)
Tartalomjegyzék
tehát mindennap fagyott. Téli nap csak a Dunántúl déli felében volt kevesebb 20-nál, mig keleten a 23-26 jóval felülmúlta az átlagot. A talajfagy a 4-i lehűlés után indult meg és néhány nap alatt 20-25 cm mélységig terjedt, de - bár a hónap hideg volt - félméterig csak néhány helyen fagyott meg a talaj. Február. Ez a hónap évszázadunk legenyhébb februárja volt. Budapesten 1843 óta nem volt ilyen enyhe február. A hónap elsó napjaiban a Dunántúlon éjszakai fagyok voltak, de nappal olvadás következett be, mig keleten még a hómérsékleti maximum is a fagypont a- latt maradt, б-ától azonban keleten is megenyhült az időjárás, nyugaton pedig 10 C° fölé emelkedtek a maximumok, sót 10-én a Dunántúlon helyenként már 15,0 C°-ot is mértek.Kisebb visszaesés után 17-ével újra fokozódott a meleg, s 21-én már a Tiszántúlon is csak 4-9 C°-os minimumhőmérsékleteket észleltek. A következő napon nyárias jellegű zivatar és jégeső vonult át az országon és a zivatar előtt a Tisza vonalától nyugatra 18-22 C°-os hőmérsékletek fordultak elő. Az enyhe időjárás a hónap végéig kitartott. A havi középhőmérséklet a Dunántúl déli részén 7-8, az ország északkeleti tájain 3-4 C° volt, de még a Kékestetőn is felülmúlta a 2 co-ot. így délen 6, északkeleten azonban csak 4-5 fokos hőtöbblet jelentkezett.A legalacsonyabb hőmérsékleteket a hónap elején észlelték, s Mezőhegyesen /Békés m./ 1-én -10,2 C°-ig hült le a levegő. A legnagyobb fel- melegedést többnyire 22-én a zivatar előtt mérték, amikor Ásotthalmon /Csongrád in./21,8 C- ig emelkedett a hőmérséklet. A fagyos napok száma a Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza közének és a Tiszántúlnak a déli felében kisebb volt 10-nél, néhol pedig az 5-öt sem érte el. Téli nap a hónap elején csak keleten fordult elő. Talajfagy általában a hónap elején volt még néhány napig, de 11-ére már keleten is megszűnt. Március. Bár március az ország legnagyobb részén valamivel melegebbnek mutatkozott az átlagosnál, mégis február nagy hőtöbblete következtében - szokatlan módon - hidegebb volt annál. A hónap elején még enyhék voltak a napok, de 10-e után hűvösebbre fordult az időjárás, s a hegyeken friss hóréteg keletkezett. 20-a után derült napok következtek erős éjszakai lehűléssel, mig nappal többnyire 10 C° fölé emelkedett a hőmérséklet. Március középhőmérséklete csak a két Alföldön és a Dunántúl déli felében haladta meg az 5 C°-ot, de még északkeleten is az alacsonyabb fekvésű helyeken 4-5 C°-ig terjedt, s igy ez utóbbi tájon a március melegebb volt a februárnál, holott az ország legnagyobb részén február volt a melegebb hónap. Pécsett /Baranya m. / 23-án 17,4 C°-ig emelkedett a hőmérséklet, mig a legnagyobb hideget, -10,0 C°-ot 17-én Hármaskuton /Nagyvisnyó,Heves m/ mérték. A fagyos napok száma /10 körül/ felülmúlta a februárit, de téli nap márciusban már csak hegyi állomásokon'fordult elő. Április elején igen hűvös volt az időjárás és fagyokat is észleltek. 7-e körül- 303
