Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)
Tartalomjegyzék
A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 5/a alatti táblázatából a 4 óránál rövldebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást augusztus 21-én Gyula-Remete állomáson /Békés m./ észlelték, ahol 5 perc alatt 14,4 mm csapadék esett, s igy a zápor hevessége 480 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még junius 21-én Jászberény-Szentimrén /Szolnok m./, ahol 9 percen át 46? liter/s.ha hevességgel 26,3 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 102,7 mm-t, augusztus 21-én Átányban /Heves m./ észlelték, ahol a zápor hevessége 165 percen át 103 liter/s.ha volt. Hőgyészén /Tolna m./ pedig julius 24-én 79,0 mm csapadékot mértek, ami 60 percen át 220 liter/s.ha hevességet jelent. Az 5/b táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Február, május - december hónapokban észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen júliusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. Nagykiterjedésii felhőszakadások voltak junius 19-én, amikor a Dunántúl és Duna-Tisza közének déli része, valamint julius 28-29-én, amikor a Dunántúl déli, a Duna-Tisza közének középső és a Tiszántúl északkeleti része kapott 50-90 mm-es csapadékot. Augusztus 21-én Átányban /Heves m./ 106,0, julius 23-án Hajóson /Bács-Kiskun m./ 104,5, julius 24-én Hőgyészen /Tolna m./ 102,5, junius 19-én Pécsett /Mecsekalja-Cserkut, Baranya m./ 93,3 mm csapadékot mértek. A julius 19-i, a julius 23-24-i, a julius 28-29-i és az október 29-30-i nagy esőzések csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 6. számú rajz a csapadék időbeli megoszlását világítja meg részletesen. Ugyanannak a 40 állomásnak az adatait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. A rajzból megállapítható, hogy 1966-ban a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: julius, november és junius voltak. A legszárazabb hónapban,szeptemberben, általában 1-5 napon hullott mérhető csapadék. Hasonlóan csapadékszegény volt még október is. A 7./ táblázat a havi és évi csapadékösszegeket sorolja fel 912 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a talaj- vizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a 242. oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot 8 állomással bővitettük, viszont a múlt évben közöltek közül 34 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk. Az adataival kö300
