Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)
Tartalomjegyzék
zölt csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma mintegy 450 állomáson meghaladta a 100-at. A legtöbb esős nap /132/ Zircen /Veszprém m./, a legkevesebb /77/ pedig Mélykuton /Bács-Kiskun m./ és Bácsalmáson /Bács-Kiskun m./ fordult elő. A havi csapadékmennyiségek 8. alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel valé összehasonlítást. Az előző Évkönyvben szereplő 40 állomásról közöljük az adatokat jelen kötetben is. Az ábrákból kitűnik julius jelentős csapadéktöbblete, de számottevő eltérés mutatkozik novemberben és júniusban is. Rendkívül száraz volt szeptember és október. Az 1965/66-i télen észlelt napi hóvastagságokat a 9/a. táblázat tünteti fel 80 állomásra vonatkozóan havi csoportosításban. A táblázatban közöljük a hótakarós napok számát a tárgyévre és az átlagértékeket az 1929/30-1943/44 telekre vonatkozóan, továbbá az említett időszak átlagos és legnagyobb hóvastagságát is megadjuk. Az összehasonlításul közölt adatokat Kéri Menyhért: Magyarország hóviszonyai cimü feldolgozásából vettük. A hófoltokat csillaggal jelöltük. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 105 cm-t, Galyatetőn /Mátraszentimre,Heves m./ január 24-én mérték. Legkorábban november 12-én többhelyen, legkésőbb május 30-án Galyatetőn észleltek havat. A 9/b alatt a napi hóvastagságokat rajzban tüntettük fel 50 állomásra vonatkozóan, hogy a hóviszonyok időbeli eloszlása, illetve tartama áttekinthetőbb legyen. Az ábrákból leolvasható, hogy a tél folyamán tartós összefüggő hótakaró - eltekintve a néhány napig tartó novemberi és decemberi 1-15 cm-es hóvastagságoktól - január 10~e táján alakult ki és megszakítás nélkül február elejéig tartott. A hótakaró vastagsága 10-50 cm-ig terjedt. b./ Hőmérséklet. Az 1966. év középhőmérséklete az ország túlnyomó részén magasabb volt az átlagosnál. Ez a hőtöbblet az enyhe február és a hosszan elnyúló enyhe ősz következménye, mig a nyár, tehát az év legmelegebb szakasza, ebben az esztendőben határozottan hűvös volt, s igy általában az emberek az 1966. évet tévesen mint hűvös esztendőt tartják nyilván. A hőtöbblet az ország nagyobb részén 0,5-1,0 fokot ért el, s északon, északkeleten és délen nagyobb foltokon 1,0 foknál is több volt. Hőhiány csak a Kékestetőn /Gyöngyös.Heves m./jelentkezett néhány tizedfokos értékkel. Január - ha nem is egészen szélsőségesen - hideg volt, de utána február rendkívüli enyheséget hozott. Március közepétől azonban hűvösre fordult az időjárás és csak áprilisban érkezett meg az igazi tavasz, majd május - különösen a hónap második fele - ismét- 301
