Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)
Tartalomjegyzék
helyen 60-80, néhány folton pedig a 100 ^-ot ie meghaladta a pozitív eltérés. A csapadék- többlet legnagyobb értéke, 122 #, Sashalmon /Budapest/ mutatkozott. Az ősz /szeptember 1 - november 30/ folyamán a csapadékéioszlás igen változatos volt. Szeptemberben az ország legnagyobb részén az átlagnál kevesebb volt a csapadék és a Dunántúl északi részén sokfelé még az 5 mm-t sem érte el. Hasonlóképpen száraz volt október is, s néhány helyi záportól eltekintve, csak a hónap utolsó napjaiban volt országos esózés, aminek következtében az északi tájakon a lehullott havi csapadék mennyisége meghaladta az átlagot. November már csapadékos hónapnak mutatkozott, s a magasabb hegyeken vastagabb hótakaró is kialakult. A hónap végére az ország legnagyobb részét 5-10 cm-es hótakaró borította. Az ősz folyamán az ország déli, délkeleti részén kevés csapadék hullott, s összege csak 100-150 mm-t tett ki. A legkevesebb csapadékot, 99 mm-t, Kardoskuton /Békés m./ mérték. Az ország nagyobb részén azonban 150 mm-nél több csapadék esett, s a délnyugati tájakon, valamint az északi vidékeken több helyen szétszórtan 200-250 mm-t mértek. A legnagyobb ceapadékösezeg, 36? mm, mint kiugró érték, Kékestetón /Gyöngyös, Heves m./ mutatkozott, mig a csaknem olyan magas Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m./ csak 215 mm esett. Az 50 éves átlaghoz képest az ősz csapadéka kis eltéréseket mutat. Jelentékeny, 20-30 jí-os csapadékhiány csak az ország déli részén mutatkozott, s legnagyobb értékét, 45 £-ot Harkányon /Baranya m./ érte el. Az ország többi részén általában meghaladta az átlagot a lehullott csapadék összege, s a szeptemberi és októberi zivatarok következtében helyenként kiugró értékeket találunk. A csapadéktöbblet túlnyomórészt 20-40, foltonként pedig 40-60 #-ot ért el. A legnagyobb csapadéktöbblet, 78 #, Nyíregyházán mutatkozott, de már a szomszédos Tégláson csak 6, Hajdudorogon pedig 8 $ többlet esett. Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1-szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4. számú térképpár szemlélteti. Az időszak csapadékösszege csaknem az egész országban bőséges volt, mivel a nyár folyamán, amely a félév felét jelenti, igen sok csapadék hullott. A félév csapadéka az ország délnyugati és északkeleti harmadán a 400 mm-t meghaladta, s nagyobb területeken 500-600, a délnyugati határvidéken 600-700 mm is esett. A legtöbb csapadékot, 730 mm-t, Szentpéterföldén /Zala m./ mérték. Az ország középső részén 300-400 mm volt a félévi összeg és csak kis területen hullott 300 mm-nél kevesebb csapadék. A legkisebb csapadékösszeg, 233 mm, Mezőhéken /Békés m./ és Dunaföldváron /Tolna m./ mutatkozott. Az 50 éves átlaghoz viszonyitva az öntözési félév csapadéka kielégítő, egyes helyeken bőséges volt. Néhány százalékos hiány főleg az ország déli tájain és elszórtan kisebb foltokon jelentkezett. A legnagyobb hiány, 31 Dunaföldváron /Tolna m./ mutatkozott. Ezzel szemben a többlet az ország nagyobb részén a 20-40, s több helyen a 40-60 jí-ot is elérte. A legnagyobb csapadéktöbbletet, 64 ?í-ot Hajdúnánás /Hajdú m./ mutatta. 299
