Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)
Tartalomjegyzék
vi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. A zárójelben lévó szélsőséges vízállások extrapolált értékek. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint közöljük az 1939-44, valamint 1939 ill. 1954 óta eltelt évek havi, félévi, évi átlagait és szélső értékeit, továbbá megadjuk a talajvizszintingadozás eddig észlelt szélső határait 1з. Az évi legnagyobb és legkisebb havi középvizállást folytonos ill. szaggatott aláhúzással jelöltük meg. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyíti meg. 2. Talaivizállásl görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a. havi, évi és többévi középvizállásokat az évi szélső értékekkel együtt grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi havi középvizállásait ábrázoltuk, kiegészítve az eddig észlelt havi szélső értékekkel. A 3_j_ pontban a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvizszintészlelési adatoknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt, vagy nyilvántartásunkban történt felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat. A forrásokat, illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt Vizhozammérő állomások hálózata térképén is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti. 4« Három .jellegzetes forrás vízhozamának görbéje három karsztos kőzetből fakadó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázolja. Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk. 5. A karsztvizszintlngadozá30k görbéje a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység és a Bakony-hegység karsztvizszintjének változását mutatja hat karszthidrológiai vizsgálati szelvényben. A fúrásokban észlelt vizszintingadozások mellett közöljük a vidék csapadékadatait is. 6. Bányászat által befolyásolt karsztvlzszintlngadozások görbéje a tatai és vértea- szöllősi, triász mészkőbe mélyített, fúrásban észlelt vizszintváltozásokat ábrázolja. Kiegészítésül a tatai csapadékadatokat is közöljük. V. Időjárás. 1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékmegoazlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/1950. évi átlagokkal való összehasonlítás. 5. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok cim alatt egyrészt a 242. oldalon közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint, hevességük szerinti sorrendben a 4 óránál rö■ videbb idő alatt hullott, másrészt havonkinti időrendben a 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadé- 13
