Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)

Tartalomjegyzék

kokat foglaltuk össze * ’.'íiiány jellegzetes nagykiterjedésü rendkívüli csapadékot térképen la ábrázoltunk.

6. A csapadék időbeli eloszlásáról 40 állomás napi csapadékmennyiségeinek rajza ad áttekintést. A hő alakjában hullott csapadékot X-tel, az 1 mm-nél kisebbet ponttal jelöltük, a csapadéknyomokát pedig a rajzban nem ábrázoltuk.

7. A havi és évi oaapadékösszegeke1 talajvizszinészlelési adatoknál közölt vázlaton feltüntetett vízgyűjtőterületek szerint csoportosítva közöljük. A táblázat megadja 1./ az állomások földrajzi helyzetét és tengerezint feletti magasságát, 2./ párhuzamba állítja az évi összeget az 1901/1950 évi átlaggal /törzsértékkel/, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát / 1 mm-nél nagyobb csapadékkal/ és 4./ a 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékokat is. A naponta táviratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapadékmérőállomásokat az Évkönyv végén betűrendes mutatóba foglaltuk és az észlelőállomások hálózatának térképén 1з feltüntettük.

8. A rajzban 40 állomás havi csapadékmennyiségeit tüntettük fel. Az ábrából jól látható valamely hónap viszonylag száraz és nedves volta, mert összehasonlításul az 1901/ 1950 évi havi átlagokat is felraktuk.

9/a. A tél hóviszonyait a napi hóva3tagságok táblázatos közlésével ismertetjük havi csoportosításban. A hófoltokat keretezett csillaggal jelöltük. A tárgyév hótakarós napok számát összehasonlítjuk az 1929/30-1943/44 telek átlagával és ez utóbbi időszak átlagos és legnagyobb hóvastagságát is közöljük. Az összehasonlító adatokat csak azokra az állomásokra vonatkozóan adjuk meg, amelyek Kéri Menyhárt: Magyarország hóviszonyai cimü munkájában szerepelnek, mert újabb feldolgozást az Országos Meteorológiai Intézet nem végzett.

b. A hdviszonyok időbeli alakulásának és tartamának könnyebb áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságok nagyrészét rajzban is közöljük az állomásoknak az Adriai- tenger feletti magasságával együtt. A cm-nél kisebb hóvastagságokat ponttal jelöltük.

10. A talajhőmérséklet alakulását 9 állomásról az ötnapos középhőmérsékletek alapján szerkesztett görbék ábrázolásával szemléltetjük, általában 2 m mélységig. Budapestnél, ahol az adatok rendelkezésünkre állottak, a hómérsékletalakulást 4 m mélységig ábrázoltuk, összehasonlítva az 1911/50 éves átlaggal.

11. A rajzok 12 állomás hőmérsékletének ötnapos értékelt tüntetik fel. összehasonlításul az 50 éves átlagokat és szélső értékeket 1з felraktuk.

12. A közölt rajz 12 állomás havi középhőmérsékleti adatait és hőösszegeit ábrázolja. Az adatokat az 1901-50 év átlagaival és szélső értékeivel is összehasonlítjuk. Az évi és többéves hőöaszegeket az ábrákra külön felirtuk.

13. A léghőmárséklet területi alakulását tüntetjük fel a közölt térképen úgy az egész évre, mint a tényészidőszakra vonatkozólag, öeszehasonlitáe céljából megadjuk az 50 éves átlagoktól való eltéréseket is.- 14