Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)

Tartalomjegyzék

A havi középhőmérséklet az ország déli felében felülmúlta a 6 C°-ot, északon a- zonban 4 C° alatt maradt s igy az ország legnagyobb részén néhány tizedfokkal meghaladta az átlagot, de a legészakibb vidéken valamivel kevesebb volt annál. A legmagasabb hőmérséklet 16-a körül, vagy 30-án lépett fel és többnyire 15-19 C°-ot ért el, sőt Kőszegen 30-án 20,0 G° volt a havi országos maximum. A legalacsonyabb hőmérsékletet keleten 1-én, nyugaton 11-én észlelték és nyugaton a -3, -7, de a Tiszántúl keleti táján és északon a -10 C°- 0? is meghaladta. Л legerősebb lehűlés 1-én volt, amikor Kányban /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ és Pátyodon /Szabolcs-Szatmár megye/ -16,0 C°-ot észleltek.

A fagyos napok száma többnyire 10-17 volt és leginkább a hónap első két hetében fordultak elő. Északon és északkeleten még általában 1-2 téli napot észleltek, sőt még 1-2 zord nap is előfordult az északi és keleti részeken.

Március elején még 20 cm-ig volt a talaj fagyott. A talajfagy a hónap első felé- ben a déli olvadás következtében megszűnt, majd a talaj gyorsan melegedett és a hónap végére a hőmérséklet a felső 20 cm-es rétegben már 10 C° fölé emelkedett.

Április elsején hideg levegő tört be és csaknem mindenütt fagyott, de utána 9-ig folytatódott az enyhe időjárás. A hőmérséklet délben sokfelé a 20 C°-ot is felülmúlta. 10- ével azonban lehűlés indult meg és a hűvös idő még májusban is folytatódott.

így a havi középhőmérséklet igen alacsony volt, csak néhány helyen haladta meg kissé a 10 C°-ot, sőt a nyugati határon és északon még a 9 C°-ot sem érte el. Különösen a nyugati és délkeleti tájak voltak hidegek, az átlagostól való eltérés sokfelé 2 foknál is nagyobb volt, de az ország többi részén is 1-1,5 fokos hőhiány mutatkozott. A legmagasabb hőmérsékletet majdnem mindenütt 4-én vagy 5-én észlelték, s a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén általában kissé felülmúlta a 20 C°-ot, a Tiszántúlon és északon azonban csak 17-19 C°-ig terjedt. Az ország legmagasabb hőmérsékletét, 21,6 C°-ot 4-én Sopronhorpácson /GyŐr- Sopron megye/ és 7-én Pécsett /Baranya megye/ észlelték. A legalacsonyabb hőmérséklet viszont Kékestetőn /Gyöngyös, Heves megye/ fordult elő, ahol 2-án -6,4 C°-ot mértek.

Csaknem mindenütt jelentkezett még 1-2, a Kékestetőn 10 fagyos nap. Téli nap azonban már nem fordult elő, nyári nap viszont még egy sem lépett fel.

Május igen hűvös napokkal kezdődött. A hőmérséklet csak 15-én érte el az időszaknak megfelelő értéket, majd néhány melegebb, nyárias nap következett, de 20-án újabb lehűlés kezdődött, amely a hónap végéig hűvös időjárást eredményezett.

A havi középhőmérséklet csak Szeged és Pécs vidékén érte el a 15 C°-ot, a nyugati határszegélyen és északon 14 C° alatt maradt. Májusban tehát az egész országban nem érte el a középhőmérséklet az átlagot, a hőhiány 1,5-2,5 fokos volt. Különösen figyelemreméltó a nyugati határvidék hűvös időjáríea, amely rendkívüli csapadékbőséggel párosult. A legnagyobb felmelegedés 19-én volt, amikor 25-29 C°-ot észleltek, de még a legmagasabb hegyeken is felülmúlta a 20 C°-ot a hőmérsékleti maximum. A legnagyobb értéket, 30,5 G°-ot Mezőhe - gyes jelentette. A legerősebb lehűlés többnyire 4-én lépett fel. Értéke 1-4 C° volt,de Sopronban, továbbá északon és a legmagasabb hegyeken még fagy is előfordult. A legalacsonyabb- 312