Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
hőmérsékletet, -3,0 C°-ot Kányban /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ észlelték. A nyári napok száma majdnem mindenütt 3, de északkeleten csak 2 volt,hőségnap pedig csak néhány helyen fordult elő. Junius legnagyobb részén folytatódott a hűvös időjárás.A déli hőmérséklet ugyan az évszaknak megfelelően már 20 C° fölé emelkedett, valamint a lehűlés sem terjedt túl többnyire a 10 0°-on, de a hőmérséklet nyárias értékét csak 19 és 27-e között érte el.Ezután újabb lehűlés következett és a hőnap utolső napjai ismét hűvös időjárást hoztak. A havi középhőmerséklet az ország déli részén 19-20, északi felében csak 18-19 C° volt, sőt Borsod-Abauj-Zemplén megye északi részén, a nyugati határon és a hegyeken még a 18 C°-ot sem érte el, s igy általában 0,5 fokkal alatta maradt az átlagnak. A legnagyobb felmelegedést, 35,5 C°-ot 27-én Nagycsepelyen /Somogy megye/ észlelték. A legnagyobb lehűlés majdnem mindenütt 3-án következett be. Kányban /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ 4,0 C°-ig szállt le a hőmérséklet, amelynél alacsonyabbat még a hegyi állomások sem észleltek. A nyári napok száma átlagalatti, 9-13, volt. A legtöbb nyári nap a 19-e és 27- e közötti időszakban lépett fel, amikor néhány /2-5/ hőségnap is előfordult, s ezeknek a száma elérte az átlagot. Forró napot csak Szentesen és Nagycsepelyen észleltek. Julius még júniusnál is hűvösebb volt. Kár 3-án hüvÖ3 levegő árasztotta el az országot zivatarok kíséretében, s ettől kezdve 13-ig hűvös időjárás uralkodott. Ezután néhány meleg nap következett, de már 17-ón ismét hűvös levegő érkezett nyugat felől és a hőmérséklet a hónap végéig általában nem érte el az átlagos értéket. A havi középhőmérséklet délen felülmúlta a 21 C°-ot, a nyugati és északi határvidéken azonban csak 18-19 G°-ot ért el. így a hőhiány 1-2 fokot tett ki, délen azonban az eltérés 1 fokon belül maradt, de a középhőmérséklet itt is mindenütt kisebb volt az átlagosnál. A legmagasabb hőmérsékletet, 35,0 C°-ot, 15-én Lőrinciben /Heves megye/ mérték. A legerősebb lehűlés többnyire 11-én vagy 12-én lépett fel és inkább csak a városok belterületén és a Balaton szomszédságában nem érte el a 10,0 C°-ot. A legalacsonyabb hőmérsékletet, 5,0 C°-ot, 12-én Kányban /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ és 6-án Galyatetőn /Viátraszent- imre, Heves megye/ észlelték. A nyári napok száma az Alföldön is csak 14-23, az északi tájakon pedig 9-17 volt, jóval kevesebb az átlagnál. Hőségnap csak 2-5, forró nap csak 1 /Lőrinciben/ fordult elő. Augusztus hűvös idővel kezdődött, de 5-e körül derült, száraz időjárás köszöntött be és 8-án a felmelegedés országszerte meghaladta a 30 C°-ot. Másnap ismét hűvösre fordult az idő és a hőmérséklet gyorsan csökkent. Majd 19-e körül újabb felmelegedés következtében a hőmérséklet az évszaknak megfelelő értéket érte el, de 23-tól kezdve a hónap utolsó napjai igen hűvös időjárást hoztak. A havi középhőmérséklet északon és nyugaton 16-17, de még délen is csak 19-20 C° volt. így a hőhiány csaknem mindenütt felülmúlta a 2, sőt északkeleten a 3 fokot is.Augusztus február után az év leghüvösebb hónapja volt. A legnagyobb felmelegedés 8-án, vagy 9-én következett be, általában 29-33 C°-kal. A legmagasabb hőmérsékletet, 33,3 C°-ot 8-án Pécseit- 313
