Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
így a középhőmérséklet mindenütt az átlagérték felett maradt, az Alföldön általában 2 fok-" kai. A legmagasabb hőmérséklet majdnem mindenütt a hónap utolsó napján jelentkezett. A felmelegedés csak az Északi hegyvidéken, a Tiszántúl északi részén és a Kis-Alföldön nem érte el a 10 C°-ot, mig általában a Balatontól délre a 15 C°-ot is meghaladta, ami januárban szokatlan. Homokszentgyörgyön /Somogy megye/, ahol a legnagyobb volt a felmelegedés, január 31-én 16,4 C°-ot észleltek. A legalacsonyabb hőmérséklet csak az északi részeken, Baja-Mohács környékén, továbbá Budapesttől délre és a nyugati határon szállt -10 C° alá, egyébként -5, -10 C°-os minimumokat észleltek. A legerősebb lehűlés -18,4 C° volt január 14-én Tiszabecsen. A*23-30 fagyos nap átlagfeletti volt. Téli nap azonban csak a legmagasabb hegyeken haladta meg a 20-at, mig az Alföld ön csak 1-5, sőt délnyugaton néhol egyetlen egy sem volt, s igy számuk jóval az átlagon alul maradt. Itt-ott, főleg északon néhány zord nap is előfordult, de jóval kevesebb /1-7/, mint az átlag. Január folyamán a talaj felszíne ugyan több Ízben fagyos volt, de a fagy nem hatolt be a mélyebb rétegekig, sőt a hónap utolsó napjaiban még emelkedett is a talajhőmér - séklet. Februárt januárral ellentétben száraz, hideg időjárás jellemezte. A hideg levegő már elsején elborította az országot. Majd a 13-a körül kezdődő átmeneti enyhülés után már 17-én ismét visszaállt a hideg uralma s a hónap végéig kitartott. A havi középhőmérséklet igy mindenütt átlagalatti volt. A Dunántúlon általában -2 C° körüli, a Duna-Tisza közén -2 és -3 C° közötti, a Tiszától keletre -3, -5, sőt az ország legkeletibb részén -5 C° alatti középhőmérsékletek alakultak ki, s igy nyugaton 2, keleten helyenkint 4 fokkal az átlag alatt maradtak. A havi legmagasabb hőmérsékletek csak kevés helyen érték el a 10 C°-ot, habár februárban a nappali felmelegedés lényegesen meg szokta haladni a januári értéket. A legnagyobb felmelegedés 1-én, vagy 14-e körül jelentkezett. A legmagasabb hőmérsékletet, 13,8 C°-ot, 1-én észlelték Kaposvárott /Somogy megye/ A legalacsonyabb hőmérséklet mindenütt -10 C° alá süllyedt és többnyire 10-e, vagy 22-e körül észlelték. Északkeleten -20 C° alatti hőmérsékleteket is mértek, s a legnagyobb hideg -24,5 C° volt 13-án Pátyodon /Szabolcs-Szatmár megye/. A fagyos napok száma többnyire 27, de néhol 28 volt, mig februárban az átlag csak 20-25 nap. Jelentékeny volt a téli napok száma is /10 körül/, a Mátra és Bükk magasabb részein 27. Ellenben a zord napok száma nyugaton csak kevéssel haladta meg az átlagot, keleten azonban jóval az átlag felett volt /10-15/. Februárban a talajfagy is mélyebbre hatolt, mint januárban, s a hónap közepén Budapesten is elérte a 20 cm-t. Március elején még az átlagosnál is hidegebb, télies időjárás uralkodott, s a hőmérséklet éjszaka még többnyire a fagypont alá szállott. 13-án lényeges változás következett be. A hőmérséklet hirtelen emelkedésnek indult és beállott a tavasz úgy, hogy a következő hetekben már legfeljebb hajnalban lépett fel itt-ott gyenge fagy.- 311
