Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
goruan hideg napokat hozott. Március eleje hideg volt, de második felében enyhébbre fordult az időjárás, igy a hónap csekály hőtöbblettel zárult. Enyhe napok voltak április elején is, de 10-e táján hűvösre fordult az idő, s igy a hónap hűvösebb lett az átlagosnál. A hűvös időjárás jellemezte május, majd junius, julius és augusztus hónapokat is. Az átlagos hőmérsékletű szeptember után október is hűvösebb volt az átlagnál, novemberben pedig valósággal télies időjárás uralkodott. A korai hideg tál azonban csak rövid ideig tartott, s december enyhébb volt az átlagnál. így az átlaghoz viszonyítva 8 hónap bizonyult hűvösebbnek, egy az átlagot érte el és csak három hónap volt meleg. Egész évben a legalacsonyabb hőmérséklet többnyire februárban, vagy november végén lépett fel és csak a Szamos vidékén érte el a -20 C°-ot. A legalacsonyabb hőmérsékletet Pátyodon /Szabolcs-Szatmár megye/ észlelték február 10-én, amikor -24,5 C°-ra szállt le a hőmérséklet. A legmagasabb hőmérséklet többnyire junius 26-án, vagy 27-én jelentkezett, és bár a hegyek kivételével mindenütt felülmúlta a 30 C°-ot, a 35 C°-ot már csak néhány helyen érte el. A legmagasabb hőmérséklet a somogymegyei Nagycsepelyen fordult elő, ahol junius 27-én 35,5 C°-ot mértek. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt / száma általában 100-130, északon és északkeleten 130-150 volt és igy meghaladta az átlagot. Januárban ugyanis - viszonylagos enyhesége ellenére - sok fagyos nap fordult elő /25-28 nap/, februárban pedig 27-28 napon volt a hőmérséklet minimuma a fagypont alatt. Majd márciusban, de különösen októberben a hideg éjszakák miatt volt sok fagyos nap még. Téli nap /amikor a hőmérséklet maximuma sem emelkedik 0,0 C° fölé/ a Dunántúlon nem sok /a sikságon általában csak 13-22/, de keletebbre 30-40, átlagonfelüli volt. Néhány zord nap /amikor a hőmérsékleti minimum -10,0 C° alatt van/ is előfordult, amelyeknek száma keleten felülmúlta a 10-et, északon 20-30 volt, s igy itt meghaladta az átlagot, másutt - főleg a Dunántúlon - alatta maradt annak. A nyári napok /amikor a hőmérséklet maximuma eléri, vagy felülmúlja a 25,0 C°-ot/ száma délkeleten az átlagos 80-85-tel szemben csak 70-75, Budapesten 85 helyett csak 53 volt, de még a Kékestetóh is előfordult egy nyári nap. Az Alföldön a hőségnapok /amikor a felmelegedés legalább 30,0 C°-ot ért el/ száma csak 10-12 volt, szemben az átlagos 20-30-cal, mig Pécsett 25 fordult elő az átlagos 19 helyett. Forró napot /amikor a maximum elérte a 35,0 C°-ot/ csupán három állomáson észleltek az ország területén. Január. A hónap fagyos időjárással kezdődött, de már másnap enyhülés indult meg, amelyet csak 11-én váltott fel újabb fagyos időszak. Főleg északkeleten volt erős lehűlés. A hideg időjárás csak néhány napig tartott és 20-a után már nappal olvadás lépett fel, a hónap végén pedig erős enyhülés következett be. A havi középhőmérséklet csak az Északi hegyvidéken, a Tiszántúl északi felében és a Dunántúl nyugati részein maradt 0 C° alatt, de csak délnyugaton emelkedett 1 C° fölé, a 2 C°-ot azonban itt sem érte el, mig a Mátra legmagasabb részén sem süllyedt a-4 C°alá. 310
