Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)

Tartalomjegyzék

A osapadékoa napok száma mintegy 830 állomáson meghaladta a 100-at. A legtöbb esős nap /148/ Tiszabecsen /Szabolös-Szatmár megye/, a legkevesebb /86/ pedig Hajóson /Bács-Kiskun megye/ fordult elő.

A havi csapadékmennyiségek 8./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetóvé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást.

Az előző Évkönyvben szereplő 40 állomásról közöljük az adatokat jelen kötetben is.

Az ábrákból kitűnik november jelentős csapadéktöbblete, de számottevő eltérés mutatkozik júniusban és júliusban is. Rendkívül száraz volt október, de nagy csapadékhiányt mutat február is.

Az 1964/65-i télen észlelt napi hóvastagságokat a 9/a. táblázat tünteti fel 80 állomásra vonatkozóan havi csoportosításban. A táblázatban közöljük a hótakarós napok számát a tárgyévre és az átlagértékeket az 1929/30-1943/44 telekre vonatkozóan, továbbá az említett időszak átlagos és legnagyobb hóvastagságát is megadjuk. Az összehasonlításul közölt adatokat Kéri Menyhért: Magyarország hóviszonyai cimü feldolgozásából vettük. A hófoltokat csillaggal jelöltük.

A hótakaró legnagyobb vastagságát, 80 cm-t, Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves megye/ március 8-11-én mérték. Legkorábban november 9-én többhelyen, legkésőbb március 31-én Galyatetőn észleltek havat.

A 9/b alatt a napi hóvas tagságokat rajzban tüntettük fel 50 állomásra vonatkozóan, hogy a hóviszonyok időbeli eloszlása, illetve tartama áttekinthetőbb legyen. Az ábrákból leolvasható, hogy a tél folyamán nagyobb összefüggő hótakaró december elején alakult ki és kisebb-nagyobb megszakításokkal március közepéig tartott s vastagsága 5-30 cm-ig terjedt.

b./ Hőmérséklet.

Az 1965. év középhőmérséklete sehol sem érte el az átlagot, s a hőhiány általában 0,5-1,0 fokos volt, de északon és északkeleten az 1,5 fokot 1з megközelítette. Nálunk általában a hideg telek okozzák az átlagosnál alacsonyabb évi középhőmérsékletet, 1965-ben azonban a három téli hónap közül kettő átlagon felüli hőmérsékletű volt és a hőhiány a hűvös tavasz és nyár következménye. Az évi középhőmérséklet csak a déli határon, a Balaton környékén és a főváros belterületén haladta meg a 10 C°-ot,mig a nyugati határon, az Északi hegyvidéken és északkeleten még a 9 C°-ot, legészakabbra pedig a 8 C°-ot sem érte el. A legalacsonyabb évi középhőmérséklet, 4,4 C°, az ország legmagasabban fekvő helyén, Kékestetőn /Gyöngyös, Heves megye/ jelentkezett, mig a legmagasabbat, 11,0 C°-ot, Pécs /Baranya megye/ állomása mutatta.

Az egyes hónapok közül január jóval enyhébb volt az átlagosnál, mig február szi309