Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
néhány ?£-ot tett ki. A legnagyobb hiány, 10 /, Csórván /Csongrád megye/ mutatkozott. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 5/a alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb ide.jtt záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást julius 25-én Keszthelyen /Veszprém megye/ észlelték, ahol 4 perc alatt 14,0 mm csapadék esett, igy a zápor hevessége 583 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még junius 20-án Budapest-Ferihegyen, ahol 5 percen át 517 liter/s.ha hevességgel 15,5 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 71,2 mm-t, május 31-én Váton /Vas megye/ észlelték, ahol a zápor hevessége 70 percen át 170 liter/s.ha volt. Zsámbokon /Pest megye/ pedig julius 20-án 70,3 mm csapadékot mértek, ami 165 percen át 72 liter/s.ha hevességet jelent. Az 5/b táblázatban a 24 óra alatt mért 50 nim-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Április-szeptember és november hónapokban észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen augusztusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. Nagykiterjedésü felhőszakadások voltak május 22-én és augusztus 1-én, amikor a Dunántúl nyugati vidéke kapott 50-80 mm-ев csapadékot. Julius 20-án Gánt-Kőhányáspusztán /Fejér megye/ 87,3, április 21- én Kőszeg-Stájerházaknál /Vas megye/ 86,4, junius 27-én Gyöngyösön/Heves megye/ 85,0 és Mátraszentimrén /Heves megye/ 84,2 mm csapadékot mértek. A május 22-i, junius 4-5-i, az augusztus 24-25-i és a november 27-i nagy esőzések csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktér - képét is közöljük. A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 6. számú rajz a csapadék időbeli megoszlását világitja meg részletesen. Ugyanannak a 40 állomásnak az adatait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. A rajzból megállapítható, hogy 1965-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: november, junius és julius voltak. A legszárazabb hónapban, októberben sok helyen nem hullott mérhető csapadék. Csapadékszegény volt még február is. A 7./ táblázat a havi és évi csapadékösszegeket so - rolja fel 938 állomásra vonatkozóan.A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg.Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a talajvizszin- észlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a 302. oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot 10 állomással bővitettük, viszont a múlt évben közöltek közül 7 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk. Az adataival közölt csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk.- 308
