Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
zett a értéke csak 10-20 fi-ot tett ki. A legnagyobb hiány, 37 fi, Csórván /Csongrád megye/ mutatkozott. Az ősz /szeptember 1 - november 30/ már jóval kisebb mértékben volt csapadékos, mint a megelőző két évszak. Szeptemberben csak a Dunántúl keleti felében és a Duna-Tisza közén volt jelentékeny csapadék. Október pedig igen aszályos volt s az ország területének negyedrészén egyáltalában nem volt csapadék. Novemberben viszont az előző két hónappal szemben bőséges csapadék hullott eső és hó alakjában. A Dunántúl déli felében és Budapest környékén 150 mm-nél, az északnyugati részek és még néhány kisebb terület kivételével mindenütt 100 mm-nél több csapadék esett. Novemberben 12-13-án és 22-én alakult ki összefüggő hótakaró, amely azonban az ismételt esőzések következtében mindkét esetben rövid idő alatt elolvadt. Az ősz folyamán az ország keleti fele és a Dunántúl nyugati része 100-200 mm csapadékot kapott, mig a többi területen 200-300 mm volt az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 317 mm-t Vésén /Somogy megye/ mérték, mig a legkevesebb csapadék, 92 mm, Fertőrákoson /Győr-Sopron megye/ esett. Az 50 éves átlaghoz képest az ország területének nagyobb része csapadékos volt. A Dunántúl északkeleti részén, a fővárostól északra és a Mecsekben 60 fi-nÁl is nagyobb volt a csapadéktöbblet, mig a Dunántúl keleti felében, a Duna-Tisza közére átnyulóan nagy területen 20-40 fi-kal esett több csapadék. A legnagyobb csapadéktöbblet, 93 fi, Váchartyánon /Pest megye/ és Rádon /Pest megye/ jelentkezett. Hiány az ország keleti és nyugati határvidékén mutatkozott, de értéke csak nyugaton haladta meg a 20-40 fi-ot. A legszárazabb vidék Brennbergbánya /Sopron, Győr-Sopron megye/ volt, ahol a hiány 48 fi-ot tett ki. Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4. számú térképpár szemlélteti. Az időszak 6 hónapja közül 5 csapadékos volt, igy a félév alatt az ország túlnyomó részén bőséges csapadék hullott. Az öntözési félév csapadéka a Dunántúl nagyrészén, a Pilis-, Börzsöny-, Mátra- és Bükk-hegység vidékén meghaladta a 600 mm-t, délnyugaton pedig nagy területen 700-800, foltokban 800-900 mm esett. Ezzel szemben a Kis-Alföldön, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl nagyrészén 400-500, helyenként csak 300-400 mm volt a félév csapadékösszege. A legtöbb csapadék, 945 mm, Zalalövőn /Zala megye/ esett, ilyen nagyságú csapadékösszeg az ország nyugati részén az öntözési félévben még nem fordult elő. A legkevesebb csapadékot,278 mm-t, Szolnokon /Szolnok megye/ mérték. Az 50 éves átlaghoz viszonyítva bőséges volt a csapadék, sőt voltak az országnak olyan területei, ahol még sohasem észleltek ekkora csapadékot. így a fővárostól északke - letre az átlagnak több, mint kétszerese hullott le, sőt Váchartyánban, mint maximum, 129 fi volt az öntözési félév többlete. A Dunántúl nagyrészén 60-80, foltokban 80-100, a Nagy-Alföld jelentős részén 20-40, többhelyen 40-60 JÍ-kal esett több az átlagnál. Csapadékhiányt csak a Duna-Tisza közének legdélibb részén és Szolnok vidékén észleltek, de az értéke csak 307
