Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)

Tartalomjegyzék

így a csapadék mennyisége a nyugati határon felülmúlta a 300 mm-t, sőt a Soproni- és Kőszegi-hegység egyréazén és a Szentgotthárdiéi délre eső területen a 400 mm-t is. Az évszak legnagyobb csapadékösszege a Kőszeg melletti Stájerházaknál /Győr-Sopron megye/ jelentkezett, ahol a tavasz folyamán 459 mm csapadék hullott. A Dunántúl többi részén 150-300, az ország keleti felében 150-200,' helyenként 200-250 mm csapadék hullott, mig Budapesttől délkeletre, Szolnoktól északra, valamint a Tiszántúl déli és északi részén kisebb foltokon a 150 mm-t sem érte el az évszak csapadékösszege. A legkevesebb csapadékot, 113 mm-t, a pestmegyei Kistarcsán mérték.

Az 50 éves átlaghoz viszonyítva csaknem az egész ország területén átlagfeletti volt a csapadék. A csapadéktöbblet a nyugati határvidéken a 100 $-ot is meghaladta, a Dunántúl nagyobb részén pedig 40-80 ?£-ot ért el. A legnagyobb többlet,148 %, Sopronhorpácson /Győr-Sopron megye/ mutatkozott, de Zalalövőn /Zala megye/ is 147 #-ot tett ki a csapadék többlete. Az ország keleti felének nagyobb részén 20-40, nagyobb foltokban 40-60 i> csapadéktöbblet jelentkezett. Aránylag legszárazabb vidék az ország középső része volt, de itt is a legtöbb helyen a csapadék meghaladta az átlagot. Az átlagértékhez viszonyítva Kistarcsán /Pest megye/ esett a legkevesebb csapadék és igy itt 24 fi hiány mutatkozott.

A nyár /junius 1 - augusztus 31/ folyamán folytatódott a tavasz csapadékbősége. Már junius elején nagy záporok, zivatarok voltak, igen nagy csapadékokkal s csak a hónap végén volt néhány napig nyárias, száraz, meleg időjárás. A hónap folyamán majdnem az egész ország területén másfél-kétszeres csapadék hullott főleg keleten, a főváros környékén és az északi hegyvidéken. Julius is hasonlóan sok csapadékot hozott főleg délnyugaton, de július 17-én a Tiszántúl néhány vidékén is rendkívüli hevességű esőzés volt. Augusztusban már csökkent a csapadék mennyisége, de- keleten főleg Békés, Hajdu-Bihar és Szolnok megyében, valamint Borsod nyugati felében még jelentékeny csapadék hullott.

A nyári hónapok csapadékösszege Zala és Somogy megye egyréazén,a Kőszegi hegységben, a Bakony-, Pilis-, Börzsöny-, Mátra-, Bükk-, Zempléni-hegység és a Cserehát magasabban fekvő területén felülmúlta a 400 mm-t és a felsorolt tájakhoz csatlakozóan nagyobb területeken esett 300-400 mm csapadék. Az ország csaknem egész területén 200 mm-nél nagyobb volt a nyári csapadékösszeg s csak a Duna-Tisza közének déli réezén és Szolnok megye délkeleti vidékén esett 150-200 mm csapadék. A legkisebb nyári csapadékot, 107 mm-t, Csórván /Caongrád megye/ észlelték, mig a legnagyobb mennyiség, 518 mm, Jávorkuton /Miskolc, Bor- sod-Abauj-Zemplén megye/ esett.

Az 50 éves átlaghoz viszonyítva csaknem az egész ország területén csapadéktöbblet mutatkozott. A többlet a főváros környékén, a Pilisben, a Börzsöny-hegység déli részén, a Mátra- és Bükk-hegységben a 100 fi-ot is meghaladta, s több helyen pedig a 140-160 fi-ot is elérte. Váchartyánon /Pest megye/ 192 fi volt a nyár csapadéktöbblete. A Dunántúl nagyrészén, de még az Alföldön is 40-80 fi-ot ért el a csapadéktöbblet és csak kisebb foltokon jelentkezett 20-40 fi. Hiány csak a Duna-Tisza közének déli részén kis területen jelentke306