Vízrajzi Évkönyv 67., 1962 (Budapest, 1964)
Tartalomjegyzék
A mércék "0"pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik.Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges,hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet. Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat aiapfelülete szerint az utóbbi időkben meghatározott nullpontmagasságot megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az I országos magasságra való áttérést megkönnyitsük. Az országos hálózat vízmércéit az észlelőállomások hálózatának térképén és betűrendes mutatóban az Évkönyv végén közöljük. 2/b. alatt a vízmércék vizállásadataira vonatkozó .javításokat közöljük. A javítások a régebbi "Vízállások" - ban és a "Vizrajzi Évkönyv"-ekben közölt adatokra vonatkoznak, s igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vizmércére való vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934.évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze. 3/a. A tanulmányi vízmércék betűrendben összeállított kimutatása tájékoztat a tanulmányi célokból ideiglenesen felállított mércékről. A kimutatásban a vízfolyás magasabb- rendü befogadójának nevét is feltüntettük. A з/b. alatti kimutatás a vízfolyások betűrendjében közli a tanulmányi vízmércéket. 4-6. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 4. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen-69 vízmércéről /részletes adat- feldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben napi vizhozamadatokat közlünk egyelőre 33 állomásról. Az 5. részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig a 6. részben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük. Egy-egy ^fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására.Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vizállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viz- mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk,ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. A 4. fejezetben a fenti sorrendet megtartva, az összetartozó napi vízállás- és vizhozamadatok - hogy egyszerre áttekinthetők legyenek - egymás mellé kerültek. Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vízmérce napi észlelési adatait.A kihagyott észlelési anyag kézirata az Országos Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll. 8
