Vízrajzi Évkönyv 67., 1962 (Budapest, 1964)

Tartalomjegyzék

Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullpont magasságát is közöljük,hogy a vizszintek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen.Ugyanitt a vizgyüjtőterület nagyságát is megadjuk .

A napi vizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik.Az észlelők feljegyzéseit általában javítás nélkül közöljük.

Jeges vízállásoknál az adatok bekeretezésével feltűnően kivánjuk jelezni,hogy hasz%»

nálatuknál jég okozta duzzasztás és má3 zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.Jeges viz- ről beszélünk akkor is,ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan.de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdup-ó, vagy jógtorlasz befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást./

A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportositva a havi jellemző vízállások /legkisebb, közepes és legnagyobb vizállás/.

A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vizállás/, továbbá egy többéves periódus, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és jellemző vízállásait.A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni.

összehasonlításra továbbra is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait, mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat.Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbnél az 1952/61 évek összefüggő tizéves jellemző adatsorait is.

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati érték- nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél [ LNVf-ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne.

Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe- Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak.

9