Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)

Tartalomjegyzék

A havi középhőmérséklet országosan általában 13-14 C° volt,de délen a 14, Szegeden és Siklóson a 15 C°-ot is elérte, mig - nyugaton és a hegyeken valamivel a 13 C° alatt maradt és általában 3-4 fokkal haladta meg a havi átlagot, sót itt-ott 4 fokot meghaladó hótöbblet is jelentkezett. Április tehát rendkivül melég volt, Budapesten 1780 óta csupán 4 ilyen meleg április fordult eló.A hőmérséklet maximuma országszerte 7-8-án jelentkezett és többnyire meghaladta a 25 C°-ot, sőt keleten a 27 C°-o.t is. A legerősebb felmelegedést

29,0 C°-ot Mohácson 7-én észlelték. A legalacsonyabb JTőmérséklet általában 10-én vagy 13- án hajnalban lépett fel, s északkeleten és az Északi-Dombosvidék egyes helyein fagyok is jelentkeztek, sőt a talaj mentén Nyíregyházán -5 Cu-ot mértek. Mindazáltal a havi minimum az ország legnagyobb részén 2-4 C°-kal a fagypont felett maradt.

A nyári napok száma nyugaton 2,keleten általában 4, délen 5 volt, ami meghaladja az átlagot, mert áprilisban gyakran még egyáltalán nincs nyári nap.Fagyos nap csak északon és északkeleten jelentkezett és még a Kékestetőn is csak 2 volt, holott az átlag 12.

Május a megelőző hónapokkal ellentétben igen hűvös volt. Az áprilisvégi lehűlés után ugyan az ország számos vidékén már 6-án jelentkezett a havi legnagyobb felmelegedés, de 10-én már erős lehűlés következett be.A hónap végén indult meg újra erősebb felmelegedés, amely azonban a 30 C°-ot nem érte el, sőt a hónap utolsó napjaiban újabb lehűlés következett be.

A havi középhőmérséklet nyugaton csak 13-14 C° volt,délen és keleten a 14-15 C°- ot is meghaladta, mig a Mátra és a Bükk legmagasabb részein a 10 C°-ot sem érte el. Szék általában 1-2 fokkal maradtak az átlag alatt,sőt itt-ott a hőhiány a 2 fokot is meghaladta, Baranya déli részén viszont az 1,0 fokot sem érte el. A legnagyobb felmelegedés 25-27 C°-ig, Mohácson 28-án 28,6 C°-ig emelkedett. Az áprilisi maximum majdnem mindenütt felülmúlta a májusit, pedig az többnyire április elején, a májusi a hónap végén jelentkezett.A legerősebb lehűlés többnyire 14-e, vagy 19-e körül lépett fel és 3-5, északon 1-2 C°- kai a fagypont felett maradt, qsak a Kékestetőn észleltek 13-án -0,2 C°-ot.A talajmentén Szar- vas-Bikazug állomáson 14-én-2,7 C°-os fagy jelentkezett.

Nyári nap nyugaton csak 1-2, keleten és délen 3-5, de helyenként egy sem fordult elő. Ezek az értékek jóval átlagalattiak. Hőségnap egyáltalán nem volt.

Junius. A hűvös májust meleg junius követte. A hónap első, többnyire esős napjaiban a hőmérséklet nem érte el az átlagot sem,de 14-e után megindult a felmelegedés, amely 26-27-én tetőzött. Tengeri levegő beáramlása ugyan már 28-ára megszüntette a hőséget, de utána ismét emelkedett a hőmérséklet és a hónap utolsó napján újra elérte az átlagót.

A havi középhőmérséklet északon és a Dunántúl nyugati felében általában 19-20, keleti felében 20-21 C° volt,s ezt csak Szeged vidékén multa felül nagyobb területen. így csaknem mindenütt 1-2 fokkal haladta meg az átlagot.A legnagyobb felmelegedés 27-én, а Ш- nántul nyugati részein 25-én és 26-án lépett fel és mindenütt felülmúlta a 30 C°-ot, délkeleten a 34 C°-ot is, Turkevén pedig 35,5 C°-t ért el. A legerősebb lehűlés a hónap első- 298 -