Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)
Tartalomjegyzék
napjaiban, vagy a 28-i lehűlés után jelentkezett és nyugaton 8-9, keleten többnyire 10-11 C°-ig terjedt, csak az Északi-Dombosvidéken észleltek 6-7 C°-os minimumokat. Még a talajmenti lehűlés is csak kevés helyen terjedt 5,0 C° alá. A nyári napok száma a magas havi középhőmérséklet ellenére csak átlagkörüli,nyugaton általában 12-14, keleten 16-20 volt.A hegyek kivételével mindenütt jelentkeztek hőségnapok, éspedig északon 3-4, délkeleten azonban 5-6 is. Júliusban az időjárás hűvös jellegű volt. Az első napokban még folytatódott junius meleg időjárása, majd óceáni levegő betörése véget vetett a melegnek és az ország legtöbb részén 7-én észlelték a legalacsonyabb hőmérsékletet. Az újabb felmelegedést megakadályozta a 13-án szokatlanul délnyugatról érkező hideg beáramlása és a hónap végéig hűvös maradt az időjárás.így Budapesten 13-a után csak egyetlen napon érte el a középhőmérséklet az átlagot, különben állandóan alatta maradt annak. A hőmérséklet havi középértéke a Dunántúl és az Északi-Dombosvidék nagyobb részén nem érte el a 20, a nyugati határon és a magasabb részeken a 19 C°-ot sem. A Balaton vidékén és az Alföldön 20-21 C° volt a havi középhőmérséklet és csak kevés helyen haladta meg a 21 C°-ot. Ezek az értékek általában átlagalattiak, sőt a déli és északkeleti részek kivételével egy fokot meghaladó hőhiány keletkezett. A hőmérséklet maximuma 4-én vagy 13- án jelentkezett s általában a 30 C°-ot, az egyik túrkevei állomáson a 35,0 C°-ot is felülmúlta. A legalacsonyabb lehűlés a legtöbb helyen 7-én áltálában 7-9 C° volt, de Csákvár - Pprnapusztán 7-én 2,0 C°-ot észleltek és -0,7 C° volt a talajmenti hőmérséklet. Ezek olyan alacsony értékek, amilyeneket eddig júliusban nem is észleltek hazánkban. Igen kevés, nyugaton csak 11-14 volt a nyári napok száma a 18-20 átlagossal szemben, keleten viszont 20-23 fordult elő. A hónap elején nyugaton is volt 2-6 hőségnap,a Tiszántúlon pedig 6-8, az átlagot azonban ott sem érte el. Augusztusban a hőmérséklet csak kevéssé tért el az átlagostól. A hónap eleje még hűvös volt,de 6-ától a hőmérséklet fokozatosan emelkedett és 11-én országszerte az év legmelegebb napja következett be. másnaptól hűvös, szeles időjárás kezdődött s csak 21-ével indult meg ismét a felmelegedés, de már nem érte el az előző meleg időszak értékeit. A hőmérséklet havi átlagértékei a nyugati határvidék, az északkeleti és a magasabban fekvő területek kivételével felülmúlta a 20,0, délen a 21,0 C°-ot is.így augusztus néhány tizedfokkal melegebb volt júliusnál és kissé meghaladta az átlagot is,de nyugaton, délen és a Tiszántúl kisebb részén csekély hőhiány is jelentkezett.A hőmérséklet maximuma országszerte 11-én, vagy 12-én lépett fel és a Dunántúl nyugati felében 33-34 C°-ig terjedt, Kelet-Dunántulon és az Alföldön pedig mindenütt meghaladta a 35,0 C°-ot, sőt a legnagyobb felmelegedés Orosházán /39,7 C°/ a 40 C°-ot is megközelítette. A hőmérséklet minimuma nagyon eltérő időpontban jelentkezett és többnyire 5,0-9,0 C°-ig terjedt, a talajmentén is csak kevés helyen süllyedt 3,0 C° alá. A nyári napok száma nyugaton 17-18, keletebbre általában meghaladta a 20-at,igy- 299
