Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)
Tartalomjegyzék
Január első felében csak a 12-i lehűlés után kezdődött meg a talajfagy és a hőnap utolsó napjaiban mintegy félméter mélységig terjedt. Február első napjaiban enyhe időjárás volt, mert a januárvégi hideg még január 31-én ill. február 1-én megszűnt. A néhány napos enyheséget követő lehűlés után 10-étől kezdve a hónap végéig többnyire enyhe, borús, ködös időjárás alakult ki. A havi középhőmérséklet a síkságokon a Tisza vonalától nyugatra általában meghaladta a 2,0, Pécs vidékén a 4,0 G°-ot is, de a Tiszántúlon és az Északi-Dombosvidéken csak 0,5 - 1,5 C°-ot ért el. így a havi középhőmérséklet országosan felülmúlta az átlagost, a hőtöbblet a Tiszától nyugatra 2-3, keletebbre csaic 1-2 fok volt, sőt az Északi-Dombosvi- déken még 1 fokot sem ért el. A legalacsonyabb hőmérsékletet 6-a körül észlelték, s általában -4 - -6 C°-ig terjedt, -10,0 G° alatti hőmérséklet pedig csak Göncön, és Putnokon fordult elő. A legnagyobb felmelegedés 18-a körül, vagy a hónap utolsó napján jelentkezett.A maximum a Tiszától keletre nem érte el a 10,0 C°-ot sem, óiig a Dunántúl (lágyrészén 12, Nagykanizsa vidékén pedig 15 G°-ig terjedt. A fagyos napok száma nyugaton 10-15 volt, kevesebb az átlagnál, keletén azonban a 20-25 fagyos nap már elérte az átlagot. Téli nap a Dunántúlon csak a hegyekben fordult elő, még a keleti részeken is töobnyire csak 1-2 alkalommal mutatkozott. A hónap elején a talaj még mintegy félmé.ter mélységig volt fagyott, de az enyhébb napok következtében a talajfagy már 11-e körül megszűnt. Március az évszakhoz képest enyhe időjárással köszöntött be. A íelmelegeaés tetőpontját országszerte 18-án érte el. Utána erős lehűlés következett, s a hónap utolsó harmadában többnyire hűvös volt az időjárás és csak az utolsó napokban ért el ismét átlagfeletti értékeket a felmelegedés. A havi középhőmérséklet nyugaton töoonyire elérte a 8,0 Cc-ot,m;_g a Tiszától keletre 7,0 és 8,0 C° között volt,s igy országosan 1-2 fokxal haladta meg az átlagot. Három fokot meghaladó hőfelesleg csak kevés helyen, igy Veszprém környékén jelentkezett. A legnagyobb felmelegedés majdnem minderüts 18-án jelentkezett és az északkeleti részek kivételével meghaladta a 20,0 C°-ot,Nagycenken 24.6 C°-ig terjedt.A legalacsonyabb hőmérsékletet többnyire 23-án észlelték, з általában -4 - -5 C°-ig terjedt, -10 C° alatti minimumhőmérsékletet még a legmagasabb hegyeken sem észleltek. A Bükkben Hármaskuton -9,1 C° volt a legalacsonyabb hőmérséklet. A fagyos napok száma nyugaton töobnyire csak 5-7, keleten 10, az ország északi részein pedig még 15 körül volt,ezen a tájón még az átlagnak felelt meg.Téli nap már csak a.legmagasabb hegyeken fordult elő. Április még márciusnál is enyhébb volt. A hónap elején, 7-én, a hőmérséklet már nyárias értékeket ért el. Az ezt követő lehűlés után a hónap közepén ismét felmelegedés jelentkezett, de már nem érte el a megelőző melegebb időszak hőmérsékleti értékeit. 20-a után újra lehűlés következett,azonban a hőmérséklet most is csak kevéssé süllyedt az átlagérték alá.Csak 30-án kezdődött meg a hűvösebb idő járás,mely azután mágusra is átterjedt.- 29?
