Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)
Tartalomjegyzék
tott. Május 10-e után azonban hűvösre fordult az időjárás, igy ez a hónap egy-két fokos hőhiánnyal zárult. Junius azonban, különösen második felében ismét meleg volt. Júliusban csak az első napok voltak melegek, utána az egész hónap hűvös időjárásúnak mutatkozott. A nyári meleg időjárás csak augusztus 5-e után kezdődött meg ismét, s augusztus hónap egykét fokkal haladta meg az átlagot. így az 1961. évben országosan nem julius,.mint az esetek nagy többségében, hanem augusztus volt a legmelegebb hónap. A hőség augusztus 10-én és a következő napokban érte el a tetőpontját, a felmelegedés a Dunántúl nyugati és délnyugati részei kivételével felülmúlta a 35 C°-ot, sőt Orosházán /Békés megye/ a 40 C°-ot is megközelítette /max. augusztus 12-én 39,7 C0/. A nyárias meleg időjárás szeptemberben is folytatódott és október is - bár elején kissé hűvösebbre fordult az időjárás - az évszakhoz képest még mindig enyhe maradt. November is melegebb volt az átlagosnál, s az első fagyok csak 20-a körül jelentkeztek, de azután ismét enyhe napok következtek. Az igazi tél csak december 8-án köszöntött be olyan mértékben, hogy december mindenütt hőhiánnyal zárult és az ország nagyrészén, különösen északkeleten, a januárvégi hideg napok ellenére december végén észlelték a legalacsonyabb hőmérsékletet. Az 1961. év legalacsonyabb észlelt hőmérséklete január 28-án volt Csákvár-Fornapusztán /Fejér m./, ahol-26,4 C°-ig hült le a levegő. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ száma általában nem érte el a százát, sokfelé a nyolcvanat sem, s igy nem haladta meg az átlagot. Hasonlóképen kevés volt a téli napok /amikor a hőmérséklet maximuma sem haladja meg a 0,0 C°-ot/ száma 18-25, nyugaton és északkeleten 25-30, s igy ezek is többnyire átlagon aluli értékek. A hűvös julius ellenére átlagot meghaladó számban jelentkeztek a nyári napok,/amikor a felmelegedés eléri, vagy felülmúlja a 25,0 C°-ot/, mivel szeptemberben j.s még sok nyári nap fordult elő. Felülmúlta az átlagot a hőség-napok száma is, amikor a felmelegedés legalább 30,0 C°-ot ért el. Január enyhe napokkal kezdődött, csak 12-ével indult meg a lehűlés. Mivel azonban a hideg beáramlása csak csekély havazást okozott, a lehűlés is mérsékelt volt. A 17-i újabb hidegbetörés, majd a 24-i kiadósabb havazás következtében voltak erősebb fagyok. A A havi középhőmérséklet nyugaton és keleten -2,0 C körül volt, sőt a legkeletibb részeken a -3,0 C° alatt maradt, a déli határon azonban fagypont körüli értékeket ért el. Ig.y általában néhány tized, nyugaton pedig mintegy kétfokos hőhiány jelentkezett, az ország déli' részein viszont meghaladta a havi középhőmérséklet az átlagost. A legmagasabb hőmérsékleteket a hónap elején észlelték, délen és a Tiszántúlon a felmelegedés meghaladja a 10 C°-ot, Debrecen-Pallagpusztán január 3-án 12,5 C° volt a maximum.A legnagyobb hideget csaknem mindenütt 27-e és 29-e körül figyelték meg, a minimális hőmérséklet néhány helyen -20,0 C° alatt maradt. Csákvár-Fornapusztán január 28-án*az év legalacsonyabb hőmérsékletét, -26,4 C°-ot észlelték. A fagyos napok száma 20-25, nyugaton 28-30, ott meghaladta, másutt körülbelül megfelelt az átlagosnak. Téli nap átlagfeletti, 10-15, volt. 296