Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)
Tartalomjegyzék
A csapadékos napok száma egy állomáson sem haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /99/ Tátikahidegkuton /Zalaszántó, Veszprém m./, a legkevesebb /4?/ pedig Káván /Pest megye/ fordult elő. A havi csapadék ni enn.у iségek 8./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlitást. Az előző Évkönyvben szereplő 40 állomásról közöljük az adatokat jelen kötetben is. az áórákból kitűnik november jelentős csapadéktöbblete. Rendkivül száraz volt szeptember és március,de jelentős csapadékhiány mutatkozott augusztusban és októberben is. Az 1960/61-i télen észlelt napi hóvastagságokat a 9/a. táblázat tünteti fel 80 állomásra vonatkozóan havi csoportosításban. A táblázatban közöljük a hótakarós napok számát a tárgyévre és az átlagértékeket az 1929/30-1943/44 telekre vonatkozóan, továbbá az emlitett időszak átlagos és legnagyobb hóvastagságát is megadjuk. Az összehasonlitásul közölt adatokat Kéri Menyhért: Magyarország hóviszonyai cimü feldolgozásából vettük, minthogy a hóviszonyokra vonatkozó újabb folyamatos feldolgozást az Országos Meteorológiai Intézet nem végzett. A hófoltokat csillaggal jelöltük. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 28 cin-t,Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m./ február 9-12-én mérték. Legkorábban november 20-án Galyatetőn, legkésőbb március 29-én Ti- szabecsen /Szabolcs-Szatmár m./ és Budapesten /Csillagda/ észleltek havat. A 9/b alatt a napi hóvaatagságok’at- ra.jzban tüntettük fel 50 állomásra vonatkozóan,hogy a hóviszonyok időbeli eloszlása,illetve tartama áttekinthetőbb legyen. Az ábrákból leolvasható, hogy a tél folyamán nagyobb Összefüggő hótakaró csak január végén alakult ki és általában 15-20 napig tartott, vastagsága 5-15, helyenkint 20- 25 cm-ig térjedt.Néhány napig tartó kisebb hótakaró decemberben és január elején is volt. b,/ Hőmérséklet. Az 1961 év is - hasonlóan az előző évhez - melegebb volt az átlagosnál, sőt nem is volt olyan része az országnak, ahol az évi középhőmérséklet ne érte volna el a hosz- szuidejü átlagot. A hőtöbblet a Dunántúl keleti felében, a Duna-Tisza közének nagyobb részén és északkeleten meghaladta az 1 fokot, Pécs környékén pédig elérte, vagy legalábbis megközelitette az 1,5 fokot. Ezzel szemben a Tiszántúlon,északon és nyugaton az 1 fok, a győri repülőtéren pedig kissé a 0,5 fok alatt maradt a hőtöbblet. A 150 méternél alacsonyabban fekvő területeken mindenütt meghaladta az évi középhőmérséklet a 10 C°-ot, a déli részeken és a Dunántúl egyes keleti állomásán a 12 C°-ot is. A legmagasabb évi középhőméi- sékletet, 12,5 C°-ot, Szegeden az egyetemi állomáson, a legalacsonyabbat, 6,4 C°-ot, hazánk legmagasabb pontján, az 1000 m-nél magasabb Kékes-tetőn észlelték. Már az első hónap, január is kissé melegebb volt az ország legtöbb vidékén, mint az átlagos. Ezt három igen enyhe hónap követte, s már április 3-4 fokos hőtöbbletet muta- 2-95 -
