Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)
Tartalomjegyzék
2,0 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 367 liter/s.ha volt. Igen heves esS-zést észleltek még április 18-án Szentesen /Csongrád m./, ahol 10 percen át 303 liter/s.ha hevességgel 18,2 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 67,2 mm-t, junius 2-án Pécsvára- don /Baranya m./ észlelték, ahol a zápor hevessége 140 percen át 80 liter/s.ha volt,Fegy- verneken /Szolnok m./ pedig junius 9-én 65,4 mm csapadékot mértek, ami 195 percen át 57 liter/s.ha hevességet jelent. Az 5/b táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Április - julius,október éu november hónapokban észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen novemberben fordultak elő ilyen nagy esőzések. Bagykiterjedésü felhőszakadások voltak április 19-én és november 4-én, amikor az ország nyugati része és Mátészalka környéke kapott 50-115 mm-es csapadékot. Mátészalkán /Szabolcs-Szatmár m. / 115,2, Nagylócon /Nógrád m./ 86,7, Zobákpusztán /Hosszuhetény, Baranya m./ 86,0 és Árpád- tetőn /Mánfa, Baranya megye/ 81,8 mm csapadékot mértek. Az április IS—i, a május 28-29-i, a junius 8-10-i és a november 4-6-i nagy esőzések csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. A napi csapadékmennyiségeket б/a alatt táblázatosán havonkint foglaljuk össze 108 állomásra vonatkozóan a csapadékos napok számának és a csapadék havi összegének feltüntetésével. A táblázatban a 0,1 mm-nél kisebb szitáló esőt, e- sőt, havat, illetve havasesőt vesszővel, ponttal, csillaggal, illetve ponttal és csillaggal jelöltük, továbbá a csapadékai.t mellett a jégeső, havaseső vagy hó megjelölését is alkalmaztuk. Részletesebb tanult .in. ok esetére további állomások adatai az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézi;аЛ anyagban találhatók meg. A 6/b rajz a csapadékvvm.uyok szemléltetése céljából évi áttekintésben folyamatosan ábrázolja a napi csapadéka1 at okát ugyanarra a 40 állomásra vonatkozóan, amelyeket az előző évben adtunk közre. Az ábrából megállapítható, hogy 1961-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: november éz junius voltak. A legszárazabb hónapokban: szeptemberben és márciusban általában csak 1-6 napon át hullott mérhető csapadék, sőt több helyen egyáltalán nem is észleltek esőt. Coapadékszegény volt még augusztus és október is. A 7. táblázat a havi és évi csapadékösszegeket sorolja fel 943 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg.Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a talaj- vizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a 288. oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot 30 állomás adataival bővítettük,viszont a müLt évben közöltek közül 14 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk, rtz adataival közölt csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk.- 294
