Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)

Tartalomjegyzék

1- AZ IDŐJÁRÁS ALAKULÁSA. a./ Csapadék. A csapadék évi összege. Az 1961. év az országnak csaknem egész területén az átlagosnál szegényebb volt csapadékban.Az 1960/61-i tél még nagyjában átlag körüli csapadékot adott, de utána a tavasz, - különösen első hónapja, - igen száraz volt. A változatos csapadékeloszlásu junius után júliusban már az ország nagyobb részén nem érte el a csapadék mennyisége az átlagot, augusztus pedig kimondottan száraz jellegű volt. A szárazság tetőfokát szeptemberben érte pl, de az időjárás száraz jellege csak ok­tóber második felében szűnt meg. Bár november csapadékban gazdag hónap volt, az őszi év­szak száraz jellegét már nem tudta megváltoztatni s decemberben is az ország nagyobb ré­szén az átlagnál kevesebb csapadék hullott. így az év folyamán az országnak csaknem egész területén az átlagosnál kevesebb csapadékot észleltek. 800 mm-t meghaladó csapadék csak a délnyugati részen,Vas és Zala megyék kisebb területein esett a az ország legmagasabb csa­padékösszege,925 mm, a zalamegyei Zalatárnokon volt. 700 mm-nél több csapadék is a Bakony­ban fekvő Parkasgyepün kivül csak az előbbi területekhez kapcsolódó délnyugati és nyugati határvidéken esett. A nálunk átlagosnak tekinthető 600 mm csapadékot csak a nyugati és délnyugati határmegyék és a Dunától keletre,a Mátra és a Börzsöny vidékén kisebb terüle­tek kaptak. Mig a Tiszántúl középső részén,a Duna vidékének Budapesttől délre eső szaka­szán, továbbá a Sajó-Hernád völgyében 400 mm-nél is kevesebb csapadékot mértek. Debrecen vidékén nagyobb területen, valamint Kunszentmiklós környékén és a Hernád völgyében kisebb területen 350 mm-nél is kevesebb csapadék hullott, s Hajdu-Bihar megyében Balmazújvároson 297, mig Bakonszegen 291 mm-t észleltek. Ugyancsak Hajdu-Bihar megyében az egyik szerepi állomáson csak 271 mm volt az évi csapadékösszeg, amely országos viszonylatban a legki­sebb értéket jelenti. /Jellemző azonban, hogy a tőle 1 km-re fekvő másik szerepi állomá­son az év folyamán 339 mm-t mértek./ Az évi'csapadék eloszlását a 2/a. jelű térkép tünte­ti fel. A 40 éves /1901-1940/ átlagok százalékában fejezi ki az 1961. év csapadékmeny- nyiségét a 2/b. jelű térkép. Az átlagokhoz viszonyítva az országnak csaknem egész terüle­tén csapadékhiány mutatkozott. Átlagon felüli csapadék Zala, Vas és Győr-Sopron megyék kisebb területein hullott, és a többlet Zalatárnokon /Zala megye/ 27 %-ot tett ki, amely országos maximumot jelent. Ezzel szemben a Dunántúl keleti felén, valamint a Duna-Tisza- köze északi részén és a Közép-Tisza vidékén 10-30 #-os csapadékhiány volt, sőt a Duna-Ti- sza-közének déli felén és a Tiszántúl keleti részén, valamint a Sajó-Hernád vidékén 40-50 $-nál is nagyobb volt a hiárty. A legszárazabb vidék a szterepi gátőrház /Hajdu-Bihar m./ környéke,ahol 52,mig a másik szerepi állomáson 39 $-ot tett ki az évi csapadékhiány.- 290

Next

/
Thumbnails
Contents