Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)
Tartalomjegyzék
A csapadék évszakon к. inti megoszlásit a 3/a-d jelű térképek tűntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 40 évi átlag százalékában fejezi ki. Az 1960/61-i tel /december 1 - február 28/ inkább az ország keleti részén volt csapadékos, mig a Dunántúlon, - főleg annak nyugati részén, - az átlagnál szárazabbnak bizonyult. A Dunántúl északi és déli szélén, valamint á Tiszántúl legnagyobb részén a 100 mm-t meghaladta a tél csapadékösszege, sőt a Tiszántúl déli részén 130-150 mm esett, a Cserhát, Mátra, Bükk hegységekben pedig 150 mm-nél is több csapadék hullott a tél folyamán. A legtöbb csapadékot,186 mm-t,a Mátra északi oldalán a Somhegyi csemetekertben /Párád, Heves m./ észlelték,mig a legkevesebb csapadék,61 mm,Szombathelyen és Váton/Vas m/hullott. A tél folyamán az ország egész területére kiterjedő jelentékeny hótakaró nem á- lakult ki. Az első havazások december első felében, - inkább csak nyugaton, - jelentkezett. és újból csak a hónap utolsó napjaiban voltak kisebb havazások. Jelentősebb havazás az ország nagyobb részén csak január 24-én volt, de a kialakult hótakaró február elején elolvadt és utána szárazabb napok következtek. A 40 éves átlaghoz viszonyítva az ország keleti részén 10-20, Szeged és Szerencs vidékén pedig a 40 #-ot is meghaladó többlet mutatkozott. A legnagyobb többlet, 66 56,Szerencsnél /Borsod-Abauj-Zemplén m./ volt.Ezzel szemben a Dunántúl legnagyobb részén csapadékhiány lépett fel, melynek értéke a 10-20, több helyen azonban a 30-40 96-ot is elérte. A legnagyobb hiány, 53 jí, Szombathelynél /Vas m./ mutatkozott. A tavasz /március 1 - május 31/ országosan száraz időszak volt és csak a Dunántúl déli fele volt kissé csapadékosabb. A csapadékban szegény március után április már gazdagabb volt s főleg az ország déli részén hullott számottevő csapadék. Bár az ország északi fele az átlagosnál szárazabb volt, ki kell emelnünk az április 19-i mátészalkai felhőszakadást, amely 125 mm csapadékot okozott. A május általában száraz hónap volt, s csak az ország egyes részein, igy nyugaton és délen, az Alföldön pedig Orosházán és Jászberény vidékén mutatkozott jelentő^ csapadéktöbblet. A Dunántúl déli fele általában kielégitő mennyiségű csapadékot kapott, s a Dráva és Mura vidékén a 200 mm-t is felülmúlta az évszak csapadékösszege. A Dunántúl középső részén, valamint a Duna-Tisza-közének és a Tiszántúlnak déli részén, továbbá egyes foltokon 100-200 mm csapadék hullott, mig a Kis-Alföld nagyréazén és a Nagy-Alföld északkeleti felén nagy összefüggő területen a 100 mm-t sem érte el a tavasz csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 310 mm-t, a vasmegyei Viszákon /Lugosi erdészház/ észlelték, de meg kell említenünk a mátészalkai 207 mm csápadékösszeget is, amely az ország keleti részén egyedülálló nagy érték. A legkevesebb csapadék, 50 mm, Hajdúszoboszlón /Hajdu-Bihar m/hullott. A 40 évi átlaghoz viszonyítva általában kevés volt a csapadék. Nagyobb összefüg- 291
