Vízrajzi Évkönyv 65., 1960 (Budapest, 1961)

Tartalomjegyzék

A mércék "0"pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik.Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva,ezért szükséges,hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet.

Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint az utóbbi időkben meghatározott nullpontmagasságot megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést megkönnyitsük.

Az országos hálózat vízmércéit az észlelőállomások hálózatának térképén és betű♦

rendes mutatóban az Évkönyv végén közöljük.

2/b. alatt a vízmércék vizálláaadataira vonatkozó .javításokat közöljük. A javítások a régebbi "Vízállások"- ban és a "Vizrajzi Évkönyv"-ekben közölt adatokra vonatkoznak, s igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vízmércére való vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934.évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze.

З/а. A tanulmányi vízmércék betűrendben összeállított kimutatása tájékoztat a tanulmányi célokból ideiglenesen felállított mércékről. A kimutatásban a vízfolyás magasabb- rendü befogadójának nevét is feltüntettük.

A 3/b. alatti kimutatás a vízfolyások betűrendjében közli a tanulmányi vízmércéket.

4-G. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 4. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen*53 vízmércéről /részletes adat- feldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben napi vizhozamadatokat közlünk egyelőre 27 állomásról. Az 5. részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig a 6. részben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük.

Egy_egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására.Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vizállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viz- mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk,ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt.

A fenti sorrendtől csupán Ládpetri, Remete és Fokihid esetében tértünk el /Lád- petri a felsőzsolcai, Remete a sarkad!, mig Fokihid a körösszakáli vízmérce adatai után lenne sorolandó/, hogy az összetartozó vízállás- és vizhozamadatok egyszerre áttekinthető módon, egymás mellé kerüljenek.

Takarékosságból, az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vízmérce napi észlelési adatait.A kihagyott észlelési anyag kézirata az Országos Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll.- 8 -