Vízrajzi Évkönyv 65., 1960 (Budapest, 1961)

Tartalomjegyzék

Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontbél a nullpont magasságát is közölJük,hogy a vizszintek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen.Ugyanitt a vizgyüjtéterület nagyságát is megadjuk.

A napi" vizálláeadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat Jelentik.Az észlelők feljegyzéseit általában Javítás nélkül közöljük.

Jeges vizálláeoknál az adatok bekeretezésével feltűnően kivánjuk Jelezni,hogy használatuknál Jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.Jeges vízről beszélünk akkor is,ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan,de a vízállást valamely lejjebb vagy felJe Db keletkezett Jégdugó, vagy Jégtorlesz befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag Jelöli az álló Jeget, illetőleg a jégzajlást./

A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vizállások /legkisebb, közepes és legnagyobb vizállás/.

A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vizállás/, továbbá egy többéves periódus, lehetőleg egy átlagos vízjárása évtized ée a közelmúlt időszak havi és jellemző vízállásaid.A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt Í3 olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jellemző vizállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe félhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni.

összehasonlításra továbbra is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait, mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves,•száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat.bmellett azonban közöljük a közelmúlt időezak, legtöbbnél az 1960/59 évek összefüggő tizéves jellemző adatsorait is.

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati értéknélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél | LNV 1 -ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő; Dunarem^ténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne.

Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak.

9