Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

dődött a hűvösebb északi légtömegek beáramlása,majd Dél-Európa felél érkeztek enyhébb légtömegek 20-a körül.A hónap utolsó napjaiban ismét az északias légáramlás jutott ural'pmra.

A meleg és hideg időszakok sűrű váltakozása nem látszik meg a havi kjízéphőmér- sékleten, mert az csak néhány tizedfokkal tért el az átlagtól. Az Alföld déli és a Dunástul keleti részein a havi középhőmérséklet 16 C° felett volt, másutt a síkvidékieken 15 és 16 C° között maradt, mig a nyugati határazegélyen 15 C°-ot sem ért el. A legmagasabb hőmérsékletet csaknem az egész ország területén 21-éh észlelték, amikor a hőmérséklet általában már 27-28 C°-ig, .Ásotthalmon /Csongrád m./ 29,5 C°-ig emelkedett. A legerősebb lehűlések többnyire a hónap elején 3-a és 5-e között jelentkeztek. A lehűlés általában nem érte el a fagypontot, csak a nógrádmegyei Terényből jelentettek -0,5 C°-os hőmérsékletet. Május elején még sok helyen észleltek talajmenti fagyokat. A nyári napok száma általában 3-7 volt, s Így nem érte el az átlagot. Hőségnapot /amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke a 30 C°-ot elérte/ még sehonnan sem jelentettek.

Junius hónap időjárása hasonlított májuséhoz. Nyugat felől érkező ciklonoknak volt a legnagyobb szerepe az időjárás kialakításában, közben-közben azonban néhány napos derültebb és melegebb időjárásban volt részünk. így judllus elején ciklonális, majd 5-e u- tán anticiklonális volt az időjárás. Junius 10-én azonban észak felől igen hűvös levegő érkezett és a hőmérséklet néhány napig délben sem érte el a 15. C°-ot. 17-e. után az idő felmelegedett, de a hónap végén ismét megindult az óceáni levegő beáramlása.

A havi középhőmérséklet nyugaton 17-18, keleten 18-19 C° volt. Ott mintegy egy fokos hőhiány Jelentkezett, keleten Jobban megközelítette az átlagot, sőt néhány állomáson még felül is multa azt.A legmagasabb hőmérsékletet többnyire 20-22-e körül észlelték, értéke többnyire 28-29 C°-ig terjedt, s a 30 C°-ot kevés helyen multa felül. Kisvárdán 31,2 C° volt a maximum. A legerősebb lehűlés a legtöbb helyen a hónap elején mutatkozott és általában 6-8 C°-ig terjedt, sőt néhány helyen 3 C° alá süllyedt a hőmérséklet, de fagyot még a talajmentéről sem jelentettek. A nyári napok száma a Dunántúlon 10-1,5, keleten és északon 13-19 volt, és igy nem nagyon tért el az átlagtól. Hőségnapot azonban csak kivételesen észleltek, néhány állomáson.

Julius az átlagosnál melegebb hónap volt. Ebben a hónapban is nagy szerepet játszottak az óceán felől érkező ciklonok, azonban hatásukat többnyire csak a Dunántúlon tudták érvényesíteni, s időnként nagyobb anticiklonok terjeszkedtek ki hazánk fölé. A hónap hűvös, szeles időjárással kezdődött, de 5-e után egy anticiklon terjesztette ki határáét, majd szubtrópusi levegő beáramlása következtében 9-e körül a nyár legmelegebb időszaka következett be. 12-én a legmagasabb hegyek kivételével országszerte 30 C° felett volt a napi legmagasabb hőmérséklet, sőt a Balatontól keletre a 35 C°-ot is meghaladta. Julius 15-e után megindult ugyan az óceáni légtömegek beáramlása, de ezek inkább csak a Dunántúlra tudták kifejteni hatásukat, a keleti részeken továbbra is magas maradt a hőmérséklet. A hónap utolsó harmadában ismét egy anticiklon terjeszkedett ki Közép-Eurcfpa fölé, s az időjárás ismét melegebbre fordult, bár a 12-e körülj. magas értékeket már nem- 257