Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

érte el a hőmérséklet

így a havi középhőmérséklet magas volt, a Dunántúl nyugati feléhen 20-21 C°, keletebbre '22-^23 C°, sőt a Tiszántúl déli részein 23 C° felett. Az átlagostól való eltérés a nyugati részeken +1 fok, a Tiszától keletre azonban több mint 2 fok volt a hőtöbblet. A legmagasabb hőmérsékletet csaknem mindenütt 12-én észlelték, ez volt egyúttal a nyár legmelegebb napja is. Ezen a napon Kisvárdán 37,2 C°-ig emelkedett a hőmérséklet. A legalacsonyabb hőmérséklet 1-én,vagy 2-án Jelentkezett, és általában a lehűlés nem terjedt 10 C° alá, sőt sok helyen a talaj mentén sem észleltek 10 C° alatti hőmérsékletet.

Augusztus hónap az ország nagyobb részén az- átlagosnál kissé hűvösebb időjárást hozott. Az első napokban óceáni beáramlásban volt részünk, de utána derült nyári időjárás következett. 10-étől néhány napig ismét hűvös volt az idő s 20-ától kezdődő meleg időjárásnak a hónap végén Észak-Európa felől érkező rendkívül hűvös levegő vetett véget.

A havi középhőmérséklet az ország nyugati részein 19-20 0° között volt, az Alföldön 20 C° felett, sőt a Tiszántúl egyes részein a 21 CO-ot is meghaladta. így nyugaton 0,5-1,0 fokos hőhiány mutatkozott, míg keleten átlagkörüli volt a hőmérséklet. A legnagyobb felmelegedés 20-a után Jelentkezett, s a legmagasabb érték 33,0 C° volt Budaörsön /Pest m./. A legerősebb lehűlést a hónap utolsó napjai hozták meg. Budakalászon /Pest m./ 31-én 3,4 C°-ra szállott le a hőmérséklet. A nyugati és keleti országrészek közti különbséget mutatja, hogy a nyári napok száma keleten sok helyen 20 felett volt,S igy megfelelt az átlagnak, mig nyugaton csak 10-15-öt észleltek, az átlagos 20 helyett. Keleten 3-6 hőségnap volt még, mig nyugaton sokfelé már egyáltalán nem emelkedett a hőmérséklet 30 C° fölé.

Szeptember középhőmérséklete az átlagosnál alacsonyabb volt. Ez annál feltűnőbb, mert a hónap száraz és derült volt, s az ilyen szeptemberben rendszerint enyhe az időjárás. Szeptember folyamán Közép-Európa nagyrészét magas légnyomás boritotta. Észak felől azonban többizben érkeztek hűvös légtömegek, igy különösen a hónap elején, 16-a körül és az utolsó napokban, s ezek idézték elő szeptember hűvös Jellegét.

A havi középhőmérséklet 13-14 C° volt, csak a déli részeken emelkedett 15 C° fölé, s igy 1-2 fokkal, az Alföld keleti részein helyenként 2 fokkal maradt az átlag alatt. A legmagasabb hőmérsékletet általában 22-én, az Alföld délkeleti részein 13-án észlelték, s értéke 26-27, Sopronban 29 C° volt. A hőmérsékleti minimum a legtöbb helyen a hónap közepén történt hidegbetörést követőleg 19-én, a nyugati határvidéken 30-án következett be és néhol már fagypont alatti hőmérsékleteket észleltek. A legalacsonyabb hőmérséklet Göncön /Borsod-AbauJ-Zemplén m./ -2,0 C° volt. A talajközeli rétegekben azonban már csaknem mindenütt volt fagy. A nyári napok száma 4 körül volt, Jóval kevesebb az átlagnál, s a magasabban fekvő helyeken már egyáltalán nem volt nyári nap.

Október időjárása igen hasonló volt szeptemberéhez. Ebben a hónapban is Közép- Európát hosszabb időn át anticiklon boritotta,de időnként északi, vagy északkeleti irányból érkező hűvös levegő miatt a hőmérséklet alacsony volt. Csak a hónap végén, 28-án, ér258 -