Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

Február hónap első felében hideg, ködös időjárás uralkodott, mig a hónap végén tavaszias időjárás köszöntött be. '

A havi középhőmérséklet az ország keleti felében -1 és -2 C° között, a legkeletibb tájakon -2 C° alatt volt, délnyugaton azonban az olvadáspontot is meghaladta. Itt mintegy 0-1 fokkal volt az átlag alatt, mig keleten a hőhiány sok helyen meghaladta az 1 fokot is. A legmagasabb hőmérséklet országszerte a hónap utolsó napjain állott be 13-16 C°-os értékkel, sőt Mohácson /Baranya m./ 17,3 C°-ot is észleltek. A legnagyobb hideg többnyire 14-15-én jelentkezett -10- -13 C° körüli értékkel. A fagyos napok száma nyugaton 20-24, keleten azonban 26-28 volt, igy meghaladta az átlagot. A téli napok ezáma is átlagfeletti volt a Dunántúlon 9-10, keleten 11-15.

Március enyhe, tavaszias időjárást hozott. A délnyugat felől érkező enyhe beáramlás a hónap elején tovább tartott, és már az ország délnyugati részein 20 C° feletti hőmérsékletek is előfordultak. Március 8-a után ugyan sarkvidéki és szárazföldi hideg légtömegek jutottak uralomra, de 18-a körül ismét enyhe levegő hatolt be hazánkba, s az évszakhoz képest meleg időjárás a hónap végéig kitartott.

A havi középhőmérséklet nyugaton és délen 8 C° felett volt, az északi határ mentén azonban nem érte el a 7 C°-ot sem, de igy is általában 2-3 fokkal haladta meg az átlagos értéket. A legnagyobb felmelegedést többnyire 23-25-én észlelték, kivéve a délnyugati részeket, ahol már 7-én jelentkezett a havi maximum. Ennek értéke általában 20-22 C° volt. A legerősebb lehűlés értéke a Balaton északi partvidékén nem érte el a fagypontot sem, másutt néhány fokkal alatta maradt. A fagyos napok száma az ország keleti részein meghaladta a 10-et, téli nap azonban már csak a Mátra legmagasabb részein fordult elő.

Április első kétharmadában az évszaknak megfelelően enyhe időjárás volt. A hónap utolsó harmadában azonban sarkvidéki levegő áramlott be, s ilyenkor már szokatlanul hűvös időjárást okozott. Csak az utolsó napokban enyhült meg kissé az időjárás.

A hőmérséklet havi középértéke általában 11-12 C° között volt, északkeleten és a nyugati részeken nem érte el a 11 C°-ot sem, délen és a Balaton vidékén pedig meghaladta a 12 C°-ot is.így általában 1 fok körül volt a hőtöbblet.A maximumot általában a hónap elején,5-én észlelték,értéke 20-22 C° volt. A legalacsonyabb hőmérséklet viszont általában 22-én és a következő napokban jelentkezett. A lehűlés értéke szokatlanul erős volt, a nyugati határvidéken sokhelyütt -3 C° alatti hőmérsékleteket észleltek, a talaj közelében pedig -4 C° - -6 C°-os fagyokat is megfigyeltek. Csak kevés helyen nem érte el a lehűlés a fagypontot, de itt is legfeljebb néhány tizedfokkal multa felül. így az ország nagyrészén 2-4, a Dunántúl nyugati tájain és az Északi hegyvidék területén 4-6 fagyos nap fordult még elő. Nyári napot /a hőmérsékleti maximum legalább 25 CQ/ csak Magyaróvárott észleltek.

Május hónapban az óceán felől érkező ciklonok voltak a legnagyobb hatással az i- dőjárás kialakulására, ezért a hőmérséklet gyakran változott. A hónap elején hűvös, majd átmenetileg néhány napig derűs és enyhe volt az időjárás, de már 10-e Után ismét megkez- 256