Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
b./ Hőméreéklet. Az 1959. év hőmérséklete csak jelentéktelen mértékben tért el az átlagtól, de az ország legnagyobb részén mégis kissé magasabb volt annál. A hőtöbblet általában csak 0,1-0,5 fok volt, ennél nagyobb érték csak a Dunántúl délkeleti és az ország északi részein mutatkozott nagyobb összefüggő területen, de itt sem érte el az 1,0 fokot. Az ország keleti részein az évi középhőmérséklet általában megegyezett az átlaggal, nyugaton Pápa, Győr vidékén néhány tizedfok hőhiányt tapasztaltak. Az egyes hónapok sem tértek el nagyon az átlagtól. Január kissé enyhébb, február viszont valamivel hidegebb volt az átlagnál, igy az 1958/59-i tél az átlagnál melegebb december következtében az enyhe telek közzé tartozott. A tavasz első fele enyhe volt, de április közepétől kezdve hűvösebb időjárás következett be.A három nyári hónap mindegyike csak kevéssé tért el az átlagtól, kivéve a júliust, amely a keleti részeken közel két fokos hőtöbblettel zárult. Az ősz két első hónapja kissé hűvös volt, november azonban az átlagnál már enyhébb időjárást hozott, mig decemberben az egész ország területén nagyfokú enyheség uralkodott. Az egyes hónapok közül március és december, továbbá a keleti részeken julius volt melegebb az átlagnál, mig szeptemberben és októberben a Tiszántúl egyes részein 2 fokot elérő hőhiány jelentkezett. Márciusban és júliusban a hőtöbblet csak 2 fok volt, december azonban mintegy 3-4 fokkal multa felül az átlagot. A legalacsonyabb hőmérsékleteket részben január közepe táján, amikor az egész országot hótakaró borította, részben főleg a nyugati részeken, február 14-e körül észlelték. A legalacsonyabb megfigyelt hőmérséklet -20,5 C° volt Csenge- ren /Szabolcs-Szatmár m./ január 18-án, mig a legnagyobb meleg országszerte julius 12-én jelentkezett és csak néhány helyen multa ezt felül a rákövetkező nap hőmérséklete. A legmagasabb hőmérséklet 37,2 C° volt Kisvárdán /Szabolcs-Szatmár m./ julius 12-én. Január elején óceáni légtömegek beáramlása enyhe időt okozott. Január 9-én azonban sarkvidéki levegő tört be az országba, és mivel egyidejűleg hótakaró is képződött, a hőmérséklet - különösen a keleti országrészeken - -10 C° alá is süllyedt, északkeleten kivételesen -20 СО alatti hőmérsékletet is észleltek. Január 20-a után végétért a hideg időszak, de a hónap utolsó napjaiban ismét mérsékelten hideg időjárás kezdődött. A havi középhőmérséklet az ország északi felén és a Tiszántúlon 0 C° alatt, nyugaton és délen a fagypont felett volt és az átlagot 0,5-2 fokkal haladta meg,a Mátra legmagasabb része kivételével, ahol jelentékeny hőhiány mutatkozott. A legmagasabb hőmérsékleteket a hónap elején és 21-e körül észlelték. Szombathelyen a maximum megközelítette a 14 C°-ot is, az ország keleti felében azonban a hőmérséklet csúcsértéke általában 10 C° alatt maradt. A legnagyobb hidegek 18-20-a körül jelentkeztek, a Dunántúlon a minimum többnyire nem érte el a -10 C°-ot sem, mig keleten helyenként -15, Csengeren -20,5 C°-os minimumhőmérsékletet is észleltek. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ száma átlagfeletti, 24 - 28 volt, téli nap /amikor a hőmérséklet maximuma sem haladja meg az olvadáspontot/ a Dunántúlon csak 5-7, északkeleten azonban 12-14 fordult elő.- 255
