Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

gitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a talajvizszin- észlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportositottuk. /Vázlatot lásd a 200.oldalon./

Az előző évihez képest az anyagot 3 állomás adataival bővitettük, viszont a múlt évben közöltek közül 3 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk. A táblázatban még további 281 csapadékmérő állomást sorolunk fel az egyes vízgyűjtők szerint csoportosítva.

Az adataival közölt csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk.

A csapadékos napok száma csak 14 állomáson, a Dunántúl délnyugati részein és a Mátrában haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /110/ Somogyszobon /Somogy m./ és Iharoson /Somogy m./, a legkevesebb /55/ pedig Tarnaszentmiklóson /Heves m./, Ráckevén /Pest m./,Kunadacson /Bács-Kiskun m./, Marcaltőn /Veszprém m./ és a Kevélynyergi - menedékháznál /Budakalász, Pest m./ fordult elő.

A havi csapadékmennyiségek 8./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást.

Az előző Évkönyvhöz képest az anyagot 20 állomás adataival bővitettük s igy 40 állomásról közöljük a havi csapadékmennyiségeket.

Az ábrákból kitűnik december hónap jelentős csapadéktöbblete, de júniusban és júliusban is sok csapadék hullott az átlaghoz viszonyítva. Rendkívül száraz volt október és jelentős csapadékhiány mutatkozik februárban is.

Az 1958/59-i télen észlelt napi hóvastagságokat a 9/a. táblázat

I

tünteti fel 80 állomásra vonatkozóan havi csoportosításban. A táblázatban közöljük a hó- takarós napok számát a tárgyévre és az átlagértéket az 1929/30-1943/44 telekre vonatkozóan, továbbá az említett időszak átlagos és legnagyobb hóvastagságát is megadjuk.Az összehasonlításul közölt adatokat Kéri Menyhért: Magyarország hóviszonyai cimü feldolgozásából vettük, minthogy a hóviszonyokra vonatkozó újabb folyamatos feldolgozást az Országos Meteorológiai Intézet nem végzett. A hófoltokat keretezett csillaggal jelöltük.

A hótakaró legnagyobb vastagságát, 38 cm-t, Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m./ január 10-16-án mérték. Legkorábban október 20-25, legkésőbben április 12-én észleltek havat, mindkét esetben Galyatetőn.

A 9/b. alatt a napi hóvas tagságokat rajzban tüntettük fel 50 állomásra vonatkozóan, hogy a hóviszonyok időbeli eloszlása, illetve tartama áttekinthetőbb legyen. Az ábrákból leolvasható, hogy a tél folyamán december elejétől kisebb-nagyobb megszakításokkal március közepéig több-izben alakult ki hótakaró, melynek vastagsága a síkságokon 5-20, a hegyes vidékeken 20-35 cm-t tett ki.- 254